Page 30 [30]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 29
II.2. A HAZAI SZABÁLYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Az egyetemvezetői felelősség megértéséhez (is) nélkülözhetetlen az annak alapját
képező szabályozások kodifikációtörténeti áttekintése, hiszen a legtöbb jelenleg
hatályos szabályozás a múltbéli rendelkezésekben gyökerezik, azokkal sokszor
azonos, illetve az eltérések jelentőségének megvilágításához a korábbi normák
ismerete nem mellőzhető.
II.2.1. Az egyszemélyi vezetés kodifikációtörténete
A hatályos szabályozás rektori hatáskört és felelősséget megállapító elemei jól
láthatóan abból a korszakból erednek, amikor az első európai egyetemek létre¬
jöttek. Azaz, amikor az ősi universitasok nem csupán az oktató és tudományos
munka szervezett kereteit alkották meg, de a , [tJanárok és a diákok együttesen
hozták létre azokat a sajátosan privilegizált testületeket, amelyek statútumaikkal
és adminisztratív gépezetükkel, jól szervezett belső életükkel, pontosan rögzített
tanmenetükkel, valamint tudományos előmeneteli rendszerükkel máig mintaadói
a legmagasabb szintű oktatási intézményeknek." Az ekkor kialakult kettős —
egyszemélyi és testületi — vezetési szerkezet évszázadokon át olyannyira megha¬
tározó volt, hogy a legutóbbi idők átalakulási folyamatai sem módosítottak rajta
érdemben. Végső soron a legújabb magyarországi megoldás sem szakít gyökeresen
az alapgondolattal, hiszen az egyszemelyi-testületi kettös vezetest nem szämolja
fel, nem szakít a rektor-szenátus által irányított intézmény gondolatával, csupán
megkettőzi azt, és kialakítja a kancellár-konzisztórium kettősét. Az más kérdés,
hogy a hatáskörök meghatározásával és a hangsúlyok áthelyezésével lényegében
a rektori szerepet kiüresíti, a szenátus jelentőségét csökkenti, de alapvetően még
ebben a koncepcióban sem tudja az eredeti struktúrát meghaladni. Ráadásul a
kettős — akadémiai-állami — vezetésben sincs semmi újdonság, hiszen a Ratio
Educationisban lefektetett egyetemvezetési és -irányítási struktúra hasonló volt.
Hatását tekintve pedig kétségtelen, hogy a rendszerváltás előtti szabályozáshoz lép
vissza, mivel „[a]z Nftv. autonómia-felfogása az 1985. évi I. tv. szabályozási logikáját
tükrözi, ami azonban korszerű volt 1985-ben, az nem tekinthető korszerűnek a
° Kocsis Miklös: 2011a, i.m. 35-36.
° A Ratio Educationis XV-XVI. $ egyszemelyi vezetökent az elnököt jelölte meg, amely
tisztség elhatárolandó az egyetem akadémiai hatóságától, amelyet a rektor, a titkár, a négy
kar dékánja és a szeniorok és a szabad és nemes művészetek prodirektora alkotott. Vezető
testületként jelen volt az egyetemi tanács. A kar működtetése és vezetése az igazgató (vagy
elnök) feladata volt, a dékán hatásköre a fegyelem biztosítására korlátozódott (Ratio
Educationis XVIII., XX. §).