Oldal 29 [29]
28 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
A felsőoktatási jog természetének másik sajátos vonása annak dominánsabb
nemzeti jellege. A szupranacionális jog ugyanis legfeljebb távolról, közvetve hat
ki a nemzeti szabályozásokra. Ez annak tükrében különösen szembetűnő, hogy
mindeközben maga a felsőoktatás — ahogy erre már korábban utaltuk — egyre in¬
kább globálissá válik. Tehát miközben nem csupán a hallgatók minden korábbinál
dinamikusabb mobilitása, hanem a közös képzések (ún. double és joint programok)
és a határokon átnyúló képzési formák (pl. MOOC?) egyaránt a nemzeti jelleg
halványodását jelentik, a nemzetközi — elsősorban emberi jogi — egyezményekben
megjelenő alapelvi követelmények a nemzeti szabályozás számára jelentenek jobbára
általános iránymutatást. Az emberi méltóság tisztelete és az abból fakadó számos
alapjog: diszkrimináció-tilalom, gondolat, lelkiismeret- és vallásszabadság stb.
azonban nem felsőoktatás-specifikusak, azok felsőoktatásra irányadó szabályozás¬
ban való megjelenése a nemzeti jogalkotás függvénye. Ugyanez a megállapítás igaz
a közvetlen hatállyal bíró uniós jogra is. Az ugyanis határozottan távolságtartó.
Ugyanakkor az is megállapítható, hogy mégis vannak olyan közvetett hatások,
amelyek érintik az intézményvezetői felelősséget.
A nemzetközi normák áttételesen is jellemzően a nemzeti alapjogi szabá¬
lyozásban öltenek testet. Míg előbbiek viszonylagosan állandók, a hazai alapjogi
szabályozás — különösen az utóbbi bő fél évtizedben — dinamikusan változik
(általánosságban is, de amint látni fogjuk a felsőoktatást érintő részében kifeje¬
zetten az alapjogokat szűkítő, az állam pozícióját erősítő irányban). A felsőokta¬
tásra irányadó szabályozást már közvetlenül befolyásolja az alkotmányos háttér,
Magyarországon ez különösen szembetűnő az alkotmány és alaptörvény tárgybeli
szabályozásának összevetésével, a hasonlóságok és eltérések, valamint az általuk
kialakított alapjogi környezet áttekintésével, amelyben az autonómia kérdésköre
a felelősségre kihatóan felmerül.
Végezetül szükséges a felsőoktatási jog természetéről annak dogmatikája mellett
a kodifikációs minőség szempontjából is beszélnünk. A jelen könyvben — noha a
napi működést meghatározó törvényi és rendeleti szabályozás részletesebb vizsgá¬
lata az egyes tematikus fejezetek keretében megtörténik — egyúttal átfogó képet
kaphatunk arról is, hogy a felsőoktatási intézmények vezetőinek mint egyúttal
a jogszabályok betartásáért és betartatásáért felelős alkalmazottaknak milyen
normatív közegben kell e felelősséget viselniük. Összességében láthatóvá válik,
hogy a jelenlegi normatív környezet minősége lényegében a felelősségmegállapítás
egyik akadálya.
§ Az angol Massive open online course (tömeges nyílt online kurzus) rövidítése. Olyan
interneten elérhető (webes) felsőoktatási kurzusokat jelent, amelyek nagy létszámú résztvevő
számára biztosítanak — általában ingyenesen — korlátlan hozzáférést.