OCR Output

II.
A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL

II.I. A FELSŐOKTATÁSI JOG TERMÉSZETE

A felsőoktatási jogi kutatások sajátossága a téma diszciplináris környezetének
rendkívüli összetettsége. Első lépésként a felsőoktatási jog sajátos természetével
szembesülünk. Alapvető közjogi gyökerei vitathatatlanok, hiszen alkotmányos
szabályozásból fakad, egyidejűleg közigazgatási normák keretei között funk¬
cionál. Mindemellett ugyanakkor magán viseli a munkajog és a pénzügyi jog
sajátos, máshol nem érvénysülő jegyeit, és bizonyos elemeiben — részben ezen
előző kettő másodlagos jogaként, részben önállóan is — számos klasszikus ma¬
gánjogi jellemzővel is találkozhatunk a szabályozásban. Mindez a felsőoktatási
jog vegyes szakjogi, más néven keresztülfekvő jogági jellegét erősíti." A vegyes
szakjogok csoportját alkotják ugyanis a jogrendszer két fő elemét képező, azaz
egyes jogágakat a legfőbb azonos jellemzők alapján magukba ölelő, a közjogias
és a magánjogias jogágak között létrejövő új jogágak. Azokét, amelyek se nem
tisztán közjogi, s nem tisztán magánjogi, hanem e kettő elemeit egyaránt maguk¬
ba foglaló, jellemzőiket felmutatni képes normaösszességet jelentenek." Kocsis
Miklós ennél továbblépve — a tárgybeli jogirodalom igencsak gazdag tárházából
összegyűjtve a legfontosabb megállapításokat —, a felsőoktatási jogot nem mint
,jogbölcseleti értelemben vett alapjogág -at, hanem a klasszikus jogágak egyes
szeleteit egységes rendszerré formáló másodlagos jogágat határozta meg. Azaz
mint viszonyrendszereket, illetőleg egy viszonyrendszert szabályozó csoportból
specifikálódva, vagy több viszonyrendszert szabályozó csoport határán elhelyezkedő
normacsoportként azonosítja. Magam is egyetértek azzal, hogy a felsőoktatási
jog mint részben alapjogágak határterületén elhelyezkedő, részben alapjogágak
specifikus szabályozását jelentő normák összessége másodlagos jogág, de ugyanígy
fellelhetők esetében a vegyes szakjogág és a keresztülfekvő jogág jellemvonásai is.

! Visegrády Antal: Jog- és állambölcselet, Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2003, 111., Szilágyi
Péter: Jogi alaptan, Budapest, Osiris, 2011, 365—377.

? Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak, Miskolc, Bíbor Kiadó, 2012, 37—39.

3 Kocsis Miklös: 2011a, i.m. 29.