Oldal 24 [24]
I. BEVEZETÉS 23
során — legalábbis a felelősség vizsgálata körében — figyelmünket nem egy adott
jogterületre, hanem a vizsgált jogintézményt átfogóan szabályozó jogterületek
összességére kell irányítani. A felsőoktatási jogi kutatások és művek fókuszában
az utóbbi időben — nem meglepő módon -— az autonómia kérdésköre áll. Amint
azt látni fogjuk, az autonómia a felelősség tematikája körében is hangsúlyosan
megjelenik, de a jelen műnek hangsúlyozottan nem annak megválaszolása a célja.
Az autonómia a felelősségi viszonyok és szabályok feltárása során az a viszonyítási
pont, amelyből kiindulva vizsgálhatjuk a mindenkori kormányzat tárgykörben
tett intézkedéseit. Másfelől a jelen mű egy, a további kutatásokat megalapozó
átfogó jellegű horizontális irányú, nem pedig egy választott jogág, vagy még szű¬
kebben, annak egyes jogintézményeire vonatkozó szabályozás részleteibe mélyre
hatoló vertikális vizsgálat összessége. Nem vitásan a kép akkor lenne teljes, ha a
horizontális alapozáson nyugvó, valamennyi felkínált lehetőség szerinti vertiká¬
lis — tehát mindkét irányba lefolytatott — vizsgálatot is bemutatná. Végül a téma
aktualitásából adódó időkényszer az alapozó munka felé billentette el a mérleg
nyelvét. A mű célja tehát az évtizedek óta érintetlen felsőoktatási jogi kutatások
időközben letett fonalát újra felvéve a további kutatásokat megalapozni, későbbi
kutatási irányokat is kijelölni, az egyes jogágakon belüli további mélyreható vizs¬
gálatok alapjait megteremteni.
A felsőoktatásra irányadó normaösszesség elemzéséhez szükséges a szakiro¬
dalom, elsősorban a hazai szerzők műveinek megállapításait áttekinteni: azokat
egymással, illetve a változó jogszabályi környezettel összevetni. Ez egyszersmind
lehetőséget ad arra is, hogy áttekintsük a jelenkori felsőoktatási jogirodalmat. Min¬
denekelőtt az állapítható meg, hogy az igencsak szűkös: Nádas György, a Debreceni
Egyetem docense a felsőoktatás sajátos munkajogi vonatkozásaival foglalkozik.
A felsőoktatás és a felsőoktatási autonómia közjogi vonatkozásairól Kocsis Mik¬
lós jelentetett meg 2011-ben monográfiát, illetve publikált tanulmányokat. Nagy
Marianna, az ELTE professzora a felsőoktatási autonómiával, annak és általában
a felsőoktatásnak közigazgatási vonatkozásaival foglalkozott néhány írásában.
A Széchenyi Egyetem oktatója, G. Karácsony Gergely pár írásában a fenntartói
nagykommentárja. I. kötet, Budapest, Opten, 2014, 1054.] Ehhez megjegyzem, hogy még a
nem állami felsőoktatási intézmények esetében sincs meg az alapító azon lehetősége, hogy
a Ptk. általános szabályaira utalással határozzák meg a szervezet és képviselet rendjét,
mert e körben az Nftv. kógens rendelkezéseket tartalmaz, amelyektől csak kis részben,
a XXVI. fejezetben meghatározott körben van mód eltérésre. Az természetesen nem
kizárt, hogy e vonatkozásban a szervezeti és működési szabályzat a Ptk. szabályaival
egyező rendelkezéseket állapítson meg, de ebben az esetben nem a Ptk. szabályozása
lesz a jogforrás, hanem az Nftv. 11. § (1) bekezdés a) pontja, amely szerint a felsőoktatási
intézmény a működésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési
szabályzatban határozza meg (ez viszont kógens rendelkezés, tehát ettől eltérni a nem
állami intézmények esetében sem lehet).