OCR
VII. ÖSSZEFOGLALÁS 361 5. A piros gyakran tűnik fel olyan régi felsorolásokban, amelyekben a szerzők a világos rózsaszínnel kezdődő, majd fokozatosan élénkebbé váló, ill. sötétedő, kissé kékbe hajló pirosas árnyalatokat igyekeztek különböző pontosító színmegjelölésekkel azonosítani. Gyakori például a különböző szőlőfajtákat jellemző árnyalatok megnevezésében, sőt — külön erre a kérdésre fókuszáló vizsgálataim szerint — a piros egykori rózsaszín-bíbor jelentése állhat annak hátterében is, hogy a 19. századi szőlészeti szakcikkekben a szőlő három nagy színcsoportja közül (fehér, rózsaszín, kék/fekete) a rózsaszínűeket következetesen a piros névvel jelölték (nem pedig az akkor még gyakoribb használatot mutató, kategóriajelölő veres/vörös színnévvel). 6. A festékek közül (legalábbis a 18. század végén, ill. a 19. században) gyakran kifejezetten azokhoz kapcsolódott a piros, amelyekkel — páctól, adalékanyagoktól vagy a festési eljárástól függően — legtöbbször a rózsaszín és a kissé kékbe hajló (sötét)piros közti árnyalatokat lehetett elérni, így a kermeszre utaló karmazsin, a kosenilre utaló kármin, ill. a vörösfákra utaló berzseny névhez. (De ugyanígy a biros jelentésbeli rokonának mutatkoznak a valószínűleg régtől fogva lilába hajló pirosas színt kifejező árnyalatnevek, így pl. az amaránt és a bordó is.) B) Ami a piros korai értelmére vonatkozó második hipotézist illeti, ennek valószínűsége mellett elsősorban az szól, hogy vannak olyan írott források, ahol a piros szót nem lehet egyszerű színjelzőként értelmezni. Az ételek (a pirosra sült hús, kenyér stb.) és a gyümölcsök (az érett alma, körte stb.) mindenekelőtt azért kaphatták meg ezt a jelzőt, mert a tűz és a napfény melegére bekövetkező pirosodás/ piruláshoz kezdetektől fogva a piros szót kötjük. Az etimológiai kutatások szerint a pír- szótő a sütést kísérő pattogó hangot utánozza, az ebből származtatható piros melléknév pedig a sütés/sülés nyomán hátramaradó barnás tónusra utalhatott. A szó "barna jelentése azonban a gyümölcsök, a rózsa, az arc, a hajnal és a vér kapcsán nem igazolható, ilyen jelentéssel az általam áttekintett forrásokban az ételeken kívül legfeljebb a piros(pej) ló tekintetében számolhatunk. Ennek ellenére nyelvünkben (máig vagy újra?) léteznek olyan dialektusok, amelyekben a $iros jelentésmezeje a barnásvörös, ill. a barna szín irányába is kiterjed. C) Akadnak olyan források is, amelyek esetében azonban teljesen el lehet és kell tekintenünk a piros elsődleges jelentésétől/jelentéseitől. Sok esetben a piros kizárólag azért bukkan fel, mert ez a jelző — olykor bizonyíthatóan domináns szerepű — átvitt értelemmel is bír. Éppen ezért egyes szövegek értelmezésénél a piros másodlagos sszép, jó, egészséges stb. jelentése tűnik mérvadónak (pl. ,piros