OCR
VII. ÖSSZEFOGLALÁS A pszichológiailag és kulturálisan kiemelt jelentőségű piros színnel hazánkban két különböző - a történelem folyamán változó fontosságú és szemantikájú — színelnevezés forrt elválaszthatatlanul össze. Kutatásaim során elsősorban arra kerestem választ, hogy ennek a két nagy múlttal rendelkező verbális színmegjelölésnek milyen a viszonya a kognitív piros színosztályhoz, vagyis a , kognitív piroshoz". Ha egyetlen szóval kellene ezt a kérdést megválaszolnom, azt felelném, hogy változó: mindenkor ki volt (ill. még most is ki van) téve a történelem és a nyelv változásainak. Terepkutatásaim során azzal szembesültem, hogy napjainkban a kategória gyűjtőfogalmaként mind a két színnevet használják. Jóllehet a magyar nyelvű közösségek döntő többségében ma a piros szinnév hangzik el a piros szinek beazonositasakor, létezik egy olyan archaikus nyelvsziget, ahol még mindig a veres szó van ebben a kitüntetett helyzetben. A történeti források elemzése során ugyanakkor arról is meggyőződhettünk, hogy a kognitív pirost mindkét színelnevezéssel kifejezhették, csak éppen eltérő időszakban alkalmazták őket a minden korban összefüggőnek — bár változó terjedelműnek - tekintett piros színtartomány megnevezésére. Vagyis annak ellenére, hogy a magyar nyelvben két fontos színnévvel is rendelkezünk egy és ugyanazon piros színtartomány jelölésére, a színosztályozás kognitív szintjén mindig is egyetlen piros színosztályt tartottunk számon. A nyelvek többségével ellenétben (de pl. az oroszhoz és a portugálhoz hasonlóan) a magyarban az idők során kicserélődött a piros szín megnevezésére általánosan ismert és használt nyelvi jel: a korábbi veres/vőröst felváltotta a piros. Azt, hogy nagyjából a 19. szäzadig inkább a veres/vörös lehetett a kognitív piros kizárólagos nyelvi kifejezője, vagy ahogyan kutatásaim során definiáltam: , kategóriajelölője", a következő négy megfigyelés támasztja alá: A veres/vörös ugyanis a piros színnévhez képest, ill. azzal ellentétben: 1. sokkal gyakrabban használt, 2. semleges, pozitív és negatív kontextusokhoz egyaránt kötődő, 3. általánosan és minden dolog színének a kifejezésére használható, 4. gyűjtőfogalomként is alkalmazott színelnevezésnek mutatkozott az általam vizsgált szövegkorpuszokban.