Seite 350 [350]
3. A PIROS SZÓ SZEMANTIKÁJÁNAK ÖSSZEGZÉSE 349
— művészeti szaknyelven: kárminba — hajló színével egészíthető ki3% Ezek közül
kerülnek ki azok a dolgok is, amelyhez a nyelvünkben a -sír utótag is társulhat(ott):
arcpír
rózsapír
hajnalpír
vérpír ( hemoglobin, elavult élettani szakszó, előfordul pl. itt: Arányi 1864, 40).
Kutatásaim szerint a biros színnév pontosan ezekkel a dolgokkal való kapcsola¬
tában őrizte meg (nagyjából a 19. század első harmadáig) eredeti — a mainál szű¬
kebb - színjelentését. Ezen túlmenően azonban -— ahogyan arról a szó etimológiája,
ill. egyéb adataink is vallanak — barnába hajló piros árnyalatokat is lefedhetett,
főleg a pirított ételek és a barnás szőrű lovak vonatkozásában. Ennek ellenére úgy
velem, hogy a piros szinelnevez&s elsősorban a fenti listában szereplő dolgokra
jellemző, többé vagy kevésbé lilába hajló piros, kb. a rózsaszíntől a bíboron át a
meggyszínig tartó színvilágot idézhetett fel az egykori nyelvhasználók számára.
A szövegkorpuszok alapján ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a piros színnév főleg
azon színárnyalatok kifejezésére szolgált, amelyekre más kontextusban a következő
árnyalatneveket használták:
(a rözsäröl elnevezett) rózsaszín, rózsapiros
(a hajnalról eln.) hajnalszin
(a vörösborról eln.) bordó, borszín
(drága kelmékről eln.) bíbor, királyszín, bársonyszín
(a testtel kapcsolatos eln.) zeszszin, huisszin, tüdöszin, verszin
(növényekről eln.) barack(virdg)szin, meggyszin, cseresznyeszin, ceklaszin, ama¬
rant(szin)
(drägakövekröl eln.) rubinszin, k(a)larisszin, granätszin
(festekekröl eln.) berzsenyszin, karmazsin, karmin
Utóbbi három olyan színezékek elnevezései, melyekkel a rózsaszín-sötétkékbe
hajló piros skálán többféle színt is elő lehetett állítani. (Bár alkalmazásukkal a kü¬
lönböző pácoktól, segédanyagoktól, ill. a festési módszerektől függően különböző
árnyalatokat értek el, nagyjából mégis ezen a tartományon belül változtak a velük
festett kelmék, Id. a II. melléklet idevágó címszavait).
Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fenti listában szereplő dolgok közül, főleg
az élet és a szemérem fogalma (a szeméremtestre ez nem feltétlenül vonatkozik)
nem valös szinezetük miatt kapták meg a piros jelzőt, hanem pozitív voltuknak
35 Egy 19. századi szótárban a következő szavak előtt szerepel a piros: ajak, alma, , bicsak" "bicska,
csizma, fösték, , füzény" "egy bíbor-rózsaszínes (!) virágú növény: réti füzény, Lyzbrum salica¬
ria’, hajnal, nevetés, pántlika, pej, rózsa, ,szarvas mák" (, veres szarvasmák" néven is ismert)
narancsszínű virág), szín, tojâs, vér (MagySz IL. 133).