OCR
2. MÁSODIK HIPOTÉZIS: A PIRULÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÉS A POZITÍV PIROS 347 , Más kivül a" nyelvén, de szivében meg más Ha mérges is mosolyog: egy piros, mérges Virág" (PoM IV. 56). Ezeken a többféleképpen is értelmezhető előfordulásokon túl azonban a táblázat többi fogalma (öröm, szemérem, szerelem, egészség, élet, szépség, erő és vigasztalás), amellyel a biros még kapcsolatba kerül, egyértelműen pozitív. Sőt Magyarósi drámai művében lírai megfogalmazást kap az is, amit az imént a birosról mint az élet betetőzéséhez, a megérés folyamatához kötődő szó kapcsán korábban megfogalmaztunk: , Gyűlöletes anya! Kegyetlenebb, mintha levágná emlőtt, Hogy életet, tejet, piros megérődést Ne adjon ön gyűmőlcsinek, irtózatos!" (PoM IV. 24). A , piros megérődés" plasztikusan fejezi ki azt, amit nyelvünk a vizuális látványon túl még jelölni hivatott a $iros színnévvel. Tulajdonképpen a , piros megérődés" az, ami a piros szóval kifejezett színt életszimbólummá teszi, ill. ez áll annak a hátterében is, hogy a piros színnevet (a veres/vörös szóval szemben) pozitív értelmű átvitt jelzőként látjuk viszont költészetünk magas és kevésbé magas szintű művészi megnyilvánulásaiban egyaránt. Azok a történeti szövegforrások tehát, amelyekben a piros sz6 eléfordul, tobbféleképpen is értelmezhetők. Kiolvashatjuk belőlük e színelnevezésnek a rózsaszín szóhoz hasonló, pontosabban a halvány rózsaszíntől a liláspiros (vagyis a bíbor jelentésével rokon) árnyalatokig terjedő értelmét, továbbá a — tűz vagy napfény hatására végbemenő — égés vagy érés folyamatát kísérő pirosodást/piros megérődést is. Több esetben azonban a biros szó használata a szín és a színnév másodlagos jelentéseivel is magyarázható, vagyis azzal a tulajdonságával, hogy pozitív színben képes feltüntetni a tárgyat vagy fogalmat, melynek jelzőjeként szolgál. Az, hogy melyik értelmezés a helyes, mindig az adott esettől függ, és sokszor csupán a szövegkörnyezet konkrét elemzése segíthet a döntés meghozatalában.