Oldal 342 [342]
2. MÁSODIK HIPOTÉZIS: A PIRULÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÉS A POZITÍV PIROS 34I
» Tsipke vagy Vad ro’safa’ gytiméltsok [...]. Mellyeket őszszel, mikor szépen meg-pirossúl¬
tak” (Diat II. 364).
1788: , De már jól hajnállik látom, Ég-széle pirosodik” (Ravazdy Andras: Pászzori játék.
Diószeg, 1791. 258).
, mellyének két emlője Fél- eressel pirossodott Narants’ (Ravazdy Andras: Pasztori jaték.
Diöszeg, 1791. 263).
1790: „Engedd, hogy a’ napnak súgárai által piros színt őltözzenek magokra a drága ízű
körtvélyek" (Péczeli József: Sírhalmai és elmélkedései. Pozsony, 193).
1792: ,az nagy Hegyen is, a’ Bakator szöllönek volt termése, de savanyu volt, mert egeszszen
meg-nem pirosodott, fejéresen maradt” (SzT VIII. 1008).
A 19. századtól kezdődően viszont az általam áttekintett szövegekben a pirosodik/
pirosul helyett a piroslik ige vált gyakorivá, ami talán azt jelzi, hogy a piros szóval
jelzett szín ekkorra már kezdett eltávolodni a pirosodás folyamatától, ill. a hőha¬
tásra bekövetkező színváltozásnak a tényétől. Hiszen — mint ahogyan arra már a
19. századi nyelvészek is felfigyeltek — a pirosZlik szónak már egyáltalán nincs köze
a pirossá alakuláshoz, ill. annak folyamatához: , A pirosodik, és piroslik különböz¬
nek egymástól, amaz t. i. a szinnek fejlődésére, emez már készen levő látszatára
vonatkozik" (CzF V. 245).
Mivel azonban a 19. századnál korábbi adatok kapcsán szoros összefüggés
mutatkozik a piros szó használata és a birossá alakulás folyamata között, nem érdek¬
telen, ha bärmifele pirral (vagyis pirosas színezettel való) , telítődés" szempontjából
vizsgáljuk meg azoknak a dolgoknak a listáját, amelyeket már régtől fogva a piros
jelzővel illettek. Ezek között ugyanis több olyan akad, amely nem eredendően ilyen
színű, hanem csupán ilyenné szokott válni:
piros kenyér/bús stb.: a tűzön sütés következményeként megjelenő színváltozás
Piros arc: az elpirulasra/kipirulasra hajlamos arcbér vagy testfelszin
piros hajnal: a felkelő nap következtében pirkadó reggeli égbolt
piros rózsa: a bimbóból kinyíló, élénken pompázó szirmok
piros almasszólő: stb. a megérő alma/szőlő stb.
piros búza: a megérő búza"
354 A következő szövegben kifejezetten a pirulás?" értelemben használták a piros szót ennek a
gabonának a kontextusában: , hazánk déliesb, melegebb éghajlata alatt még az idegen földről