Page 327 [327]
OCR
326 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ , Sárga, fehér, zöld, rózsaszín, piros, sötét, mikor a" piros szín feketéllő. Fekete, kék, rozsdás, mikor a’ särga v. feher bogyön rozsdaszin fötok vagynak” (Tatai 1835, 76). Ebben a felsorolásban tehát a vörös szó nem szerepel. A veres színnév tűnik fel azonban egy ennél korábbi forrásban. Pankl Máté 1790-ben 7-féle borkészitésre alkalmas sötét szőlőfajta nevét közölte, ezek közül négynek a tónusát a fekeze jelzővel írta le (a bákor, a muskotály, a burgundiai, a németh), a fennmaradó három neve pedig a következő: allemana — Barna szőlő — Braune Irauben rhetica — Veres bakor°* — Rothe Zierfahnler rubella — Rézsa sx6l6 — Rothe Muschkateller (idézi: Csoma 2004, 108). Ezek közül az első összetételben a barna sötét" jelentésű lehet, talán sötétpiros értelemben, míg a fekeze jelző inkább kékes szőlőre utalhat. A másik kettő magyar megnevezése azonban — bár német nevük alapján nem különböznek egymástól, hiszen mindkettő roz, azaz piros") — világossági, ill. talán színezeti különbséget sejtet: talán a veres szóval jelölt lehetett a sötétebb, míg a talän ‘bibor-rözsaszin’ jelentésű Rózsa jelzővel illetett világosabb. E forrásból tehát a piros színmegjelölés még teljesen hiányzik, pontosabban a veres áll azon a helyen, ahol a későbbiekben általában a siros. (Például már egy öt évvel későbbi műben is a piros a bakator jelzője, Id. Gáti: TermH 61; vö. piros bakor, PalLex II. 492.) Szirmay Antal Szatmär vármegyéről szóló, 19. század eleji monográfiájában viszont a veres szóval nem találkozunk, holott sok színnevet ad meg (Id. 1809, 214): a fejer, a fekete, a sárga, a zöld, a piros („piros Järdovän” ‘bakator’), a rózsás, sőt még a , narancs, vagy arany szinű" is. (Az ezeken kívül még itt szereplő , Király édes" elnevezés esetleg a — mar targyalt — kirdlyszinre vonatkozhat.)3° A piros tehát ebben a monográfiában is csupán egyetlenegy szőlőfajtának, a bakatornak a nevében szerepel. Egy másik, Verőcéről készült 1827-es leírásban viszont nem a szőlőfajta elnevezésében, hanem annak jellemzésénél találjuk meg a piros jelzöt: ,4 veres Dinka ismét sokféle u. m. egészlen piros gömbölyű. 5 ritka apró szemű; félig 366 piros, félig zöld szemü; nagy szemű piros..." (Krizsány 1827, 37). 364 A bákor a MTSz szerint a bakator Balaton melléki neve (I. 85). 365 Megerősítheti ezt a feltételezést a következőkben tárgyalandó szerző, Letenyei Lajos véleménye. Nála nem szerepel a , Király édes", viszont feltűnik a , Királyi piros gyöngyszőlő". Ennek bogyóiról azt írja, hogy amint , a virágból kifejlenek, azonnal piros szint valtanak” (LETENYEI 1859, 66). 366 Vö. , Dinka piros muskateller" néven szerepel egy 1856-os összeírásban (Id. CSOMA 1995, 233).
