Page 315 [315]
314 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ
I.6. A PIROS BOR (HARMADIK KITÉRŐ)
A vörösbor azért érdemli meg, hogy a tudományos színkutatások tárgyává váljon, mivel
több magyar tájegységen (pl. Erdélyben [vö. Gárdonyi 1920, 86]; a Belső-Somogyban
található Niklán [Tomisa Ilona szíves szóbeli közlésel, a Nyitra megyei Kolonban
[ld. Sándor 2016, 217]) a dor jelzője nem a vörös, hanem a biros, vagy legalábbis az
volt.3+ (Természetesen lehetnek egyéni használatbeli különbségek is, pl. egyik kazári
adatközlőm mesélte, hogy ő néha , piros bort" mond, de ebben az esetben a férje
mindig , rászól", és kijavítja, hogy a bor az vörös.) Ez a megoszlás többféleképpen is
magyarázható. Egyrészt ahhoz is köze lehet, hogy vörösbort nem minden tájegységen
készítenek vagy isznak olyan régóta. Könnyen lehet, hogy pl. Erdély-szerte csupán
azután vált fontossá, miután a kognitív piros kategóriajelölőjévé (vagy , hivatalos
nevévé") már a piros szó vált35 Az sem zárható ki azonban, amit Csillag Andrea
állít, hogy a magyarok egy része a vörös bort, ill. a piros bort külön borfajtáknak
tartja, amelyek eltérnek árnyalatukban, abból kifolyólag, hogy különbözőképpen is
készülnek (2005, 58). Ez a vélemény még újságírói szinten is felvetődött:
»Hangulatos aranyhegyi kirándulásokon sokan így éneklik a dalt: Vörös bort ittam az este
[...] Mások szerint a bor piros, ezért ők piros borról énekelnek. Kiknek van igaza? Talán
azoknak, akik szerint más a vörös bor íze és más a piros boré, a silleré" (T.I. 1961, 5).
Az idézetben említett si//er név a világosabb vöröses borokra utal. Egy mai internetes
borászati lexikon szerint ez , a vörös bor és fehér bor között áll a színét tekintve.
A sillerbor a vörösbornál kevesebb, de a rozénál hosszabb időt ázik a héján, így
színe is mélyebb, teltebb" (BorLex , Siller bor"). Tulajdonképpen a siller , olyan bor,
melynek színe pirosas, de íze akár fehérbor jellegű is lehet", és amely eredetileg úgy
készült, hogy vegyes szüreteléssel szedték a szőlőt, azaz , válogatás nélkül puttonyba"
kerültek , a kék és piros szőlőfürtök" (Gerencsér 2008, 212). Sőt, a 19. században
a világos vörös siller borokról azt írták, hogy nem csak kék (, fekete") és piros ( vö¬
rös"), hanem emellett még , fehér szőlőnek vegyületeiből" is szűrték, és még azt is
hozzátették, hogy ez a borféle , törkölyön állás nélkül készítettik; (s minél jobban
megkéneztetik: annál világosabb vörössé válik)" (Hudacskó 1858, 298). A „schiller”
tehát vegyesen megszedett és kitaposott fehér és fekete fürtök eredménye" (N. n.
34, A magyar pl. a bort éppen úgy hívja birosnak, mint veresnek, bár az utöbbi [a nepkölteszetben]
aránylag jóval ritkábban fordul elő" — állítja Erdélyi Zsuzsanna (1961, 406). Vö. , Rózsa mellett,
rózsa mellett szép a piros tulipán, / Piros borral, veres borral itatott az alispán" (VARGHA
[1928], 152).
35 Erre a lehetőségre Szabó Á. Töhötöm hívta fel a figyelmem, amit ezúton is köszönök neki.