Seite 301 [301]
OCR
300 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ , másnap hajnalban bibor rulában, ragyogó arccal kelt föl a nap" (Török Teofil: A viharban. Nagybányai Hírlap 1913. 6. évf. 42. sz. 3.) 1924: , Minden májusi bíbor rózsái, Hol hűs szirmon sírt gyöngyöt a hajnal!" (Kilényi Zoltán: Évfordulón. Nyírvidék 45. évf. 144. sz. 4.) A bíbor az arc vonatkozásában az orcák színe, ill. a száj színeként is gyakori. Az ajkak kapcsán tűnik fel pl. a következő, a birost és a hajnalszint egyaránt emlegető sorokban: , Hajnal szint mútató ortzád" kedvessége, Piros ajakidnak bíbor színessége" (Verestói 196-197; vö. Biborpiros ajak Biborszin ajkak, CzF I. 648). A bíbor színnév az arcszín jellemzésére nemcsak a költöi nyelvben fordult elö korábban, hanem pl. néprajzi leírásban is: »Persze, hogy piros csizma az öltözék kiegészítő része, csak kár, hogy a mesterkélt piros szint arczukra is kenik, pedig itt a nélkül is a friss havasi lég rózsákat lehel az arczokra, de ők a gyenge rózsapirt nem itélik elég szépnek, s biborszinre mázolva rutitják el szép arczaikat” (Orbán 1868. Csík-szék XXVIII. Átrándulás Gyergyó-Topliczára). Utóbbi idézet a Székelyföld leírásából származik, és annak is bizonyítéka, hogy a bíborszínt és a rózsaszínt a 19. században még bizonyosan egymás rokonának vélték. Orbán Balázs megfogalmazása szerint ugyanis a halvány(írózsaszín) arcszínnel ellentétpárba állítható élénk(rózsaszín) arctónust legjobban éppen az általa említett biborszin jelentése adja vissza (vö. ,arczpirjának bíborvőrössé fokozásával", Kiss 1839, 657)? Arra nézve, hogy ebben a korban nemcsak a pirosas arcszín, de a — 19. század végén már bizonyosan halványpiros jelentésben használt — rózsaszín szó értelme is kapcsolatba hozható a bíborszínnel, Pékár Károly 19. század végén publikált esztétikai indíttatású dolgozata szolgál egyértelmű bizonyítékkal, amiben a rózsaszín névvel jelölt szín a fehér és a bíbor színű festék vegyülékeként tűnik fel: „A teltség legnagyobb a tiszta színképi színeknél, a fehér hozzdvegyültevel csökken: rózsaszín (fehér-bibor), his-vôros (feher-vörhenyvörös) stb...” (Pekär 1896, 295). 32 Orbán kortársa viszont a "bíbor" értelmű királyveres szót használja ugyanebben a kontextusban: , az arcz-szin természetes, azaz: sem egészen halvány, sem kiáltó-veres (királyveres)" (MÁTRAY 1861, 79).
