Page 292 [292]
OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 291 arra mutat, hogy a setét veres bársonyszín különbözik attól a verestől, amely a szivárvány kezdő színét képezi. Méghozzá éppen abban, hogy a kék (vagy lila) szín irányába mutat jelentős vizuális eltolódást. Összefoglalva a fentebb elmondottakat, a piros jelző minden bizonnyal azért kapcsolódott a — konkrét ruházat kapcsán zeszszín, királyszín, szederjes, meggyszín stb. jelzőkkel is illetett — bársonyhoz vagy még inkább a bizonyíthatóan "iláspiros" értelmű bársonyszínhez, mert a piros ennek a szövetnek a kontextusában egy bizonyos — a Károli-féle Bibliában diborpiros névvel is jelölt — kékespiros árnyalatot fejezett ki. A 19. század végére azonban a bársony szó és az — eredetileg lilás értelmű — bársonyszín jelző is inkább a veres/vörös szóval, ill. az annak a jelentését képező fokális pirossal kezdett összefonódni (éppúgy, ahogyan — mint már korábban bizonyitottuk — részben a dibor szavunk is). 1.3.2. À bérsonyrézsa A piros rózsa jelzős szerkezetről már a korábbi fejezetben szó esett. Arról viszont még nem, hogy a R. Gallica fajt Rapaics szerint ,piros szirmairól", voltaképpen azonban ,bdrsonypiros” szinér6l barsonyrézsdnak is nevezték (1932, 63; vo. PalLex I. 775; a Gallica fajt „biborszinünek”, ill. „biboros ärnyalatünak” hatärozzäk meg: Wagner 1902, 103; vö. Géczi 2006, 213). A R. Gallicak - vagy €ppen annak adott alfajai — tehät pontosan azon ärnyalatuk miatt kaptäk ezt a jelzöt, ami miatt a biborcsiga is megkapta a , bársonycsiga" elnevezést. Míg azonban a biborcsiga „barsonycsiga” elnevezése részben a , bársonyt festő csiga" rövidüléseként is értelmezhető, addig ebben a bíborszínű rózsafajt jelölő névben a , bársony" kizárólag színre, a , piros bärsonyszin” nevvel is illetett bíbor tónusra utal. Géczi szerint a rózsákhoz már a görög költők kétféle pirosas színt társítottak, az egyik piros), a másik viszont "bíbor" jelentéssel bírt (2006, 82). A korai keresztény irodalomban is megjelenik a bíborszínnel jellemzett rózsa, leginkább Máriával és az ő szépségével kapcsolatban: , rózsasziromnál bíborabb", olvashatjuk róla pl. egy 5-6. szäzad körül keletkezett latin nyelvű írásban (Géczi 2007, 101). A hazai Döbrentei-kódex (1508) viszont pontosan a bärsonyszinü rözsähoz hasonlitja a Szent Szüzet (mai ätiräsban): „Ur Istennek boldog szüleje szűz Mária [...] Te vagy bársony színű rózsa Jerikóban..." (Abaffy — T. Szabó 1995, 883).
