Page 277 [277]
OCR
276 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ festetlenek voltak, ahogyan arra a Fehér, mint a bibor szólásunk is utal (Dugonics MPIdI. 218, 234, 236).**° Korai latin szétaraink pontosan ennek a fehéres byssusnak a forditdsaként tüntetik fel a bibor szót, ahogyan azt Pais (1953) igazolja. Ezt a jelentést bizonyítja továbbá, hogy a közelmúltbeli táji dialektusokban ez a szó szintén színezetlen anyagra vonatkozott, pl. az egykori sárközi menyecske öltözetéhez tartozó ún. fekerődző bíbor ,a legfinomabb erősen sodrott fonalból szőtt, áttetsző fodorvászonból készült" festetlen kendő volt, amelyet a menyecske esküvője után néhányszor — meghatározott alkalmakkor — a fejkötőjére borított (Id. Andrásfalvy 1977, 283).99 A bíbor jelentése a közelmúltban szintén "fehér fátyol volt a Zenta videki Bäcsadorjänon, ill. Torontäl megyében is (Pais 1953, 79). De mikor és miért lett a bíbor szóból színt jelölő név is? Pais Dezső szerint a bíbor vörös jelentése a 16. századnál korábbról nem mutatható ki, színjelentésének eredete kapcsán azt írja, hogy: , mivel a megelőzőleg a purpura, ostrum: vörös brokát" jelentéshez jutott török jövevény bársony szóva! együtt forgott [a bíbor szól], azért tapadt rá a magyar nyelvközösség egyes részeiben a bársony-nak purpura: vörös szövetanyag? majd "vörös szín" jelentése? (Pais 1953, 80). Ez természetesen azonban nem több egy feltételezésnél. Amit biztosan tudunk, hogy a középkori írott forrásainkban még a bíbor a lat. byssus megfelelője, a lat. purpura megfelelője akkor még elsősorban a bárson(y) szó (ahogyan arra már korán felfigyeltek, Id. Sándor: Sf VIII. 104). A bársonyról viszont biztosan tudjuk, hogy honfoglalás előtti ótörök szavunk (TESz I. 255), ill. hogy eredetileg valamiféle — a Kazár Birodalomba és környékére a kereskedelem révén eljutó vagy a nomád vezetők részére ajándékozott — , (brokát) selyemre" alkalmazták (Ligeti 1986, 301). Tehát a bársonyt eredetileg nem a ma is ismert puha tapintású bolyhos szövet jelentésében használták, ?? ahogyan a bibor is csak utólag vette fel a "bíbor/vörös 89 Ugyanitt szerepel még: Tiszta mint a bibor, Vékony mint a bibor. Egyes 18. századi források azonban már színes bíborra is utalnak: Újcsalános 1759-es templomi leltára: égszín és veres bíbor , selyemfátyol" úrasztali terítőt említ (TAKÁCS 1986, 19). Vö. , 1732: [...] Mente Viola Szin bíborból való rövid Angliai Nyul béléssel" (idézi: NAGY J. 1993, 20). 299 Palotay egy 17. század eleji ,sargah bybor" adat kapcsán úgy fogalmaz, hogy „a szädaszerü (török, de alkalmasint balkáni közvetítésű) vékony vászonkelmét" nevezték egykor bibornak (Id. 1940, 12. lábj.). 91 A két szó jelentésének keveredését mutatja pl. a következő adat is: , Bibor: bébor, bársony" (Baróti: KisdSz 20). 92 A brokátszövés és a bársonyszövés technikája nem azonos, ráadásul utóbbi később fejlődött ki. A , legrégebbi bársonytechnikájú anyag a koptok sírjaiból került elő", de a ,bársonyszövés igazi művészi tökélyre csak a XV. században emelkedik" (CSERNYÁNSZKY 1933, 6—7).
