Seite 255 [255]
254 V. A PIROS/RÓZSÁS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN
A rözsa-szüzesseg kapcsolat tehát szívósabbnak bizonyult a biros-szemérmesség
társításnál, aminek következtében éppen ezért a rózsáról elnevezett szín: a rózsaszín
(vagy ahogyan a , jó erkölcs" és az , ártatlanság" kontextusában a költői nyelv néha
még hivatkozik rá: a rózsaszín piros, Id. pl. Ferge 1838.) vált az szüzesség színbeli
kifejezőjévé. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ha elfogadjuk azt a következő
fejezetben igazolni kívánt hipotézist, hogy a piros szóval eredetileg nem tipikusan
piros színt fejeztek ki, hanem csupán az arc és a rózsa valós rózsaszín-bíbor színét,
akkor logikussá válik, hogy az írott történeti forrásokban a piroshoz kapcsolódott
a fent elemzett ‘artatlansag—szemérmesség’ konnotacid. Hiszen felteheté, hogy a
szüzesség már eredetileg is a rózsaszínű árnyalatokhoz kötődött, nem a — veres/vörös
névvel jelölt — nagy piros színosztályhoz, ill. annak fokális színéhez. Iermészetsze¬
rű változásnak tűnik az is, hogy a piros szó jelentésének átalakulása (voltaképpen
kitágulása) után ezt a jelképi tartalmat egyre inkább a rózsaszín színtartományt
lefedő rózsaszín szóval kötötték össze. Vagyis tökéletes magyarázatot nyer, hogy
az eredetileg rózsaszín-bíbor színtartományt jelölő piros színnév helyét napjainkra
miért a rózsaszín színtartomány mai kategóriajelölője, a rózsaszín vette át a szüzes¬
ség/szemérmesség szimbolikai jelölésére.
A lánycsecsemőkhöz és lánygyermekekhez társított rózsaszínnek annak elle¬
nére lehet ártatlanság konnotációja, hogy a modern korra a rózsa/rózsaszín és a
szüzesség közti jelképi kapcsolat már teljesen elfelejtődött. A kettő között fennálló
szimbolikus viszony azonban nyilvánvaló lehetett annak a 19. századi orvosnak a
számára, aki a bírósági ügyek szempontjából írta le a szüzesség ismérveit. Sitkey
Manó kéziratban fennmaradt törvényszéki orvostana szerint ugyanis a szűz nők
testét a valóságban is jellemzi a rózsaszín:
„A szüzesség bélyegei a nőknél ezek: 1. a nyak [...] 2. a csecsek udvarkdja rozsa szinü’°
[...] 4. a szemérem kis ajkai rozsaszinüek, nem kidiilok [...] 9. a szemerem ajkak belsö
felülete rozsaszinüek” (Sitkey: Tôrv 44-45).
Sitkey a fenti kontextusokban a rózsaszín szót választja, jóllehet más, hasonló
jelentésű színnevet is használhatott volna, pl. a zeszszínt, a kifejlett magzat bőréről
ugyanis ugyanebben a műben írta azt, hogy az , nem igen vörös, hanem Zest szinü”
270 A női mellbimbó rózsaszínűként való leírása nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a rózsabimbót
már régóta alkalmazzák ennek a testrésznek a jelölésére: pl. , jobban szeretlek, ha az előbbeni
egyszerűségnél megállasz "s nem követed azokat, kiknek rózsa bimbók kukucsálnak ki nálunk
hattyú kebelekből. Ezen pontot többször el olvasd mert egy keveset homályos, vigyázz, a’
rózsa bimbók egészen mást jelentenek" (Kiss 1837). Vö. a rózsa , levelének [szirmánakl] széllyel
terjesztvén pompáját, Ékesite sok szép Asszony keble táját" (N. n. 1880 k. 219); ,kebled rózsái
még alig fakadók" (ÁCS 1928, 18).