Seite 157 [157]
156 IV. A VOROS/VERES JELENTESRETEGEI
A bordó tehát új kölcsönszava a nyelvünknek (a TESz csak 1876-ból hozza első
példáját a bordeaux-vörösre, az Arcanumban viszont már 1868-as előfordulással
is találkozhatunk, Id. Mefelejés, 10. évf. 42. sz.); tulajdonképpen csak a 19. század
derekán kezdett ez a szín és színnév a polgári ruházkodásban tért hódítani, min¬
den bizonnyal a , Vin de Bordeaux" fantázianevet viselő korabeli párizsi divatszín
hatására. (Utóbbit a magyar sajtó olykor a , sötét meggyszínnel" azonosította, Id.
pl. Fővárosi Lapok, 1868. 91. sz. 363; 216. sz. 864). Ezek szerint a bordó viszonylag
lassan tett szert szélesebb használatra, viszont — mint arra korábban utaltunk — ma
már bizonyítottan gyakoribb színnévnek számít a nyelvünkben, mint a vörös. Vagyis
napjainkra olyannyira fontossá vált, hogy felvetődhet a bordó árnyalatok önálló
kognitív kategória volta (Papp Eszter szerint pl. ,a bordó csoportosítása a pirosak
közé"? vitatható, Id. Papp 2012, 94). Az általam megkérdezett adatközlők véleménye,
ill. a terepen végzett színmintás kísérleteim eredményei szerint ugyanakkor a bordó
szó által jelölt színtartomány még mindig beletartozhat a piros színek csoportjá¬
ba, vagyis besorolható a kognitív pirosba. Megerősítheti ezt pl. az a szaknyelvi
szöveg, amely egy, a karikásostorhoz kötődő, lokálisan ismert színelnevezésnek: a
bordórózsaszín névnek az értelmét a pirossal színnel azonosítja (Id. Kiss 1930, 144).
Valószínűleg azonban nemcsak az utóbbi különleges színnevet lejegyző kutató vélte
pirosnak az ostor , bordórózsaszínű" színét, hanem azok is, akik használták ezt a
szót, hiszen népdalaink szintén a piros szinnevet használják ebben a kontextusban
(ld. pl. a „Piros az ostorom nyele” cimü nepdalt, Paksa 2011, 459).
De a bordó és a piros színek összetartozásáról vall az is, hogy amikor kutatásom
helyszínein arra kértem az interjúalanyokat, hogy szín szerint rendezzék csopor¬
tokba az eléjük tett 35 színlapot, az előzőleg piros és bordó színűként meghatározott
mintákat sok esetben gyűjtötték egy halmazba. Egy kupuszinai asszony pl. a piros
csoport összeállításakor a következőt is megjegyezte a színlapok összeválogatásánál:
, Ez bordó, ideteszem a piroshó." (Akik mégis külön halmazt alkottak az általuk
bordónak tartott színlapokból, gyakran külön csoportosítottak azonos névvel illetett
mintákat is, pl. külön kupacba gyűjtötték a világos- és sötétzöldeket, a világos- és
sötétkéket stb.) Miután pedig — kézzel történő mutogatás útján — rákérdeztem, hogy
milyen színek kerültek be a szóban forgó csoportba, szóban ki is fejezték, hogy oda
egyaránt piros és bordó mintákat is beválogattak (vö. bordópiros)."5"
Bár az általam megkérdezettek a pirosas és a bordós árnyalatokat összetartozók¬
nak gondolják, a bordó színnév fokális színét általánosan jóval sötétebbnek tartják,
5° À bordópiros színnevet az általam kutatott falvak közül elsősorban Kazáron ismerik, de bizo¬
nyosan más magyar településeken is használják, hiszen a viselet kontextusában az Ipoly alsó
folyásánál található falvakban is feljegyezték (Id. JÓKAI-MÉRY 1998, 224).