Page 146 [146]
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 145
Az mégis árulkodó, hogy ugyanazokon a településeken mondták a tyúkokat sár¬
gának, ahol a többség a vörös macskát is ilyen színűnek gondolja. Ráadásul talán
az sem véletlen, hogy a vizsgált közösségek közül éppen ezek azok, ahol a vörös/
veres szó szemantikájába a barnásvörös is beletartozik az eddig tárgyalt sárgás
jelentésével párhuzamosan.
De nem csupán a tyúk és a macska olyan állat, amelynek köze van a sárga színhez.
Ilyen állat az európai vörös róka (Vulpes vulpes vulpes) is, anely a magyarok között
általánosan ismert szólás szerint: Vörös, mint a róka (vö. , Ojan veres, mint a róuka:
nagyon vörös", Id. DCSz 708). A 20. század elején a magyar színnevekről készített
két monográfia (Mátray 1g1o; Bartha 1937) szerint azonban:
rókaszínű vörhenyeges sárgaszínű ;
róka sárga.
Ezekre az adatokra egy 18. századi szómagyarázati jegyzékben leírt megha¬
tározás is rímel, eszerint ugyanis a , Verhenyeges Verhenyös, verhenyö" jelentése:
„särga-veress, mint a Röka” (Baröti: PaM). Mivel a kategöriajelölö veres/vörös
jelentése ebben a korban meg felölelte a teljes piros kategöriät (köztük a kékbe hajló
piros és a bíbor árnyalatokat is), érthető Baróti igyekezete, hogy a róka szőrének
színét pontosan kívánta megfogalmazni, és nem elégedett meg pusztán annyival,
hogy , veres, mint a róka""" Viszont mivel ma már a vörös tényleges színjelentése
(legalábbis az élőnyelvi dialektusok egy részében) csupán a sárgába, ill. barnába
hajló piros tartomány, senki sem érzi annak szükségét, hogy pontosítsa a vörös jelen¬
tését, így nem csoda, hogy a róka színére vonatkozó kérdés kapcsán főként csupán
a veres/vörös színnevet, ill. a Vörös, mint a róka szólást említették az adatközlők.
Egyetlen kivétel akadt ez alól, egy idős gyimesközéploki adatközlő a róka színe
kapcsán, mivel épp nem jutott eszébe a vörös szó, spontán módon megalkotta a
,rókabarna" színnevet, hasonló módon ahhoz, ahogyan Nyugat-Bácskában olykor
a ,rókavörös" színnév is elhangzott. Lehetséges azonban, hogy az utóbbi nem az
interjúk folyamán született, mert Erdély egyes vidékein bevett színnévnek számít a
rókaveres. E szóalakot a 20. század elején pl. Tordában is feljegyezték, ott és akkor
ezt tyúkszínként, ill. a vörös hajú ember gúnyneveként alkalmazták (Viski 1906,
58). Gúnynévként való használata nyilvánvalóan abból ered, hogy az emberek
általában nem szívlelik a vörös hajat, ahogyan a rókát sem: , Veres róka, fekete, /
Nem szereti senki se" (Szende 1991, 65, kiemeles - B. B.).
tettem fel: , Milyen színű tyúkokat tartottak régen errefelé?" (A macskánál úgyszintén: , Milyen
színű macskák voltak régen a házaknál?")
ui Vö. egy 19. század végi féltudományos értekezésben a róka színének pontos meghatározására a
sárga, a vörös és a vörhenyes, sőt még a barna színnév is feltűnik (Id. Hőnig 1895, 43).