Page 138 [138]
I. ELLENTMONDÓ VÉLEMÉNYEK 137
denotátumra vonatkoztatva [...] döntjük el, hogy a vörös vagy a piros színnév-e a
megfelelő nyelvi minősítés", azaz mindig az adott tárgy határozza meg, hogy azt
vörösnek vagy pirosnak mondjuk-e. A színek és az érzelmek viszonyát tanulmányozó
Csillag Andrea (2005) szerint a piros és vörös közötti különbség szintén nem az
elsődleges színjelentésben rejlik, hanem a járulékos szemantikai elemekben:
„It seems that the meanings of piros and vörös are very difficult to distinguish, however,
the connotations and associations that go with them show significant differences, especially
in the case of emotions.” (Ugy ttinik, a piros és vörös szinnevek jelentése alig külön¬
böztethető meg egymástól, viszont a hozzájuk társuló konnotációk és asszociációk
jelentős eltéréseket mutatnak, főként az érzelmek terén.)"?
A másik álláspont szerint viszont ,a vörös a legtöbb magyar beszélőnél a pirosnál
sötétebb árnyalatot jelöl" (Sipőcz 1994, 39; vö. Gadanyi 1983, 109; Bihari 1992, 18).
Újabban Benczes és Tóth-Czifra (2016, 64) MacLaury tanulmänyära (ld. MacLaury
et al. 1997) és a ,sztenderd nyelvhasználatot tükröző" Magyar Értelmező Kéziszó¬
fárra hivatkozva állítják, hogy ,a piros hagyományosan a világosabb, míg a vörös
sötétebb színárnyalatot jelöli". Tehát a magyar nyelvészeknek ez utóbbi csoportja is
úgy gondolja, hogy mindkét színnév egyaránt ugyanazt a piros színt jelöli, szerintük
azonban a két szó által lefedett színtartomány világosság vagy sötétség tekinteté¬
ben bizonyosan nem azonos egymással. Hogy az utóbbi feltételezés, amely — mint
már szó volt róla — BGK a színkutatásokban korszakalkotó munkájában (a Basic
Color Terms cimü müben) is szerepel (ld. 1991, 35-36), helytällö-e vagy sem, annak
empirikus bizonyitäsära hazai nyelveszek mäig sem vällalkoztak.
Robert MacLaury magyar munkatársai (1997) segítségével mindösszesen kilenc
adatközlő bevonásával végzett színmintás kísérletei az utóbbi felfogás helyességét
látszanak alátámasztani, azt találták ugyanis, hogy a piros központi árnyalata közép¬
tónusú, a vörös ftókuszszíne viszont sötét. Mari Uusküla (2011) széles körű vizsgálatai
azonban más eredményt hoztak. Hat különböző magyar településen összesen 125
magyar ajkú személy piros színre vonatkozó tudását mérte fel színminták segítsé¬
gével. Ennek eredményeképpen szerinte BEK tévesen feltételezi, hogy a magyarok
a piros szöval a 'vilägospiros’, a vörös szinnevvel pedig a "sötétpiros" árnyalatokat
32 Az azonban már más kérdés, hogy Csillag saját kutatásai viszont nem támasztják alá, hogy
valóban lényeges különbség lenne egyrészt a biros, másrészt a vörös szóval asszociált érzelmek
között, ugyanis az általa egyetemi hallgatók körében végzett felmérés szerint mindkettő kap¬
csolatba hozható a szerelemmel, a szenvedéllyel, a szégyennel és a haraggal, igaz, utóbbival
inkább a vörös hozható összefüggésbe, mint a biros (CSILLAG 2005, 58-61, Id. még uő 1999,
252—254).