Page 134 [134]
OCR
9. TANULSÁGOK 133 század első felében, akkor számos megfigyelés magyarázatot nyer. Így például az, hogy miért csökevényesedett a vörös egy átvitt jelentésű vagy szimbolikával telített színnévvé (Maclaury et al. 1997, 75). Vagy hogy a színnévi szóösszetételekben miért háromszor gyakoribb a vörös elő- és utótag, mint a piros (Földvári 2015b). Illetve hogy a heraldikában miért nem használatos egyáltalán a piros név (De Bie-Kerékjártó 2003, 74; ill. hogy a heraldikai vörös miért azonos az élénkpirossal, Id. Bárczay 1897, 60). De érthetővé válik az is, hogya MNSz-ban miért csupán három tárgyhoz kapcsolódik kizárólagosan a piros jelző (Id. Benczes-Tóth-Czifra 2014, 140. A piros lámpa, a piros pont és a piros lap ugyanis a vörös színnév hanyatlásának/ jelentésmódosulásának az időszakában váltak általánosan ismertté. Pontosan emiatt társult inkább a piros szó a közlekedési jelzőrendszer tilos-pirosához, 9" az általános iskolák első osztályában a teljesítményértékelésre kialakított pontozási rendszerben a jó ponthoz, ill. a futballban a játékosok kiállítását jelző laphoz). Világossá vált továbbá, hogy a , politikai értelmű használati mód" miért a vöröshöz kapcsolódik már a , kezdetektől fogva" (De Bie-Kerékjártó 2003, 75).. Illetve hogy a két színnév közül miért csupán a vörös szerepel az egykori budapesti fogadók, kocsmák, boltok neveiben (Földvári 2015b). A sor még sokáig folytatható lenne, itt azonban lezárom, és áttérek a következő fejezetre. 30 A vörös lámpa már csak azért sem lehetett jó alternatíva, mert az — mint azt Földvári kimutatta — akkoriban már a vöröslámpás báz/negyed szókapcsolatban foglalt volt (FOLDVARI 201 5b).
