Oldal 128 [128]
OCR
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ 127 átvitt értelmű szókapcsolatokra, annak ellenére, hogy ekkoriban még a művelt férfiak — legalábbis írásaik nagy részében — szinte csak ezt a színnevet használták. 8. A VÖRÖS MA ÉS NÉHÁNY PÁRHUZAM MÁS NYELVEKBŐL Az általam vizsgált közösségek hétköznapi nyelvében is kevés szerep jut a vörös színnévnek, amit jól jelez, hogy a színmintás kísérletek során el sem hangzott ez a szó a színminták színének kifejezésére. De pl. Barratt &s Kontra (1996) 128 magyar adatközlővel végzett írásbeli színmegneveztetési kísérlete sem tesz említést a vörös használatáról. Akad azért egy olyan terület, amelynek vonatkozásában a piros (még) nem tudta kiszorítani a vörös szót, ez pedig a haj- és szőrszín, amelyet a köznyelv máig a vörös szóval fejez ki (erről Id. még De Bie-Kerékjártó 2003, 71). Tereptapasztalataim szerint azonban egyes táji dialektusokban, pl. a gyimesközéplokiak élőbeszédében alkalmilag előfordul: a piros-szóke a vörös haj színének meghatározására, "5 a ,piros hagyma" jelzős szerkezet a vöröshagyma megkülönböztetésére, ill. olykor akár a piros és a medve szó alkalmi összekapcsolása az erdélyi barnamedve kontextusában. De több, általam vizsgált településen is használják a piros tehén és/vagy piros tyúk kifejezéseket. A haj és szőrszín tekintetében azonban érdemes utalni a francia nyelv két barna színnevére. A Kiss tärsszerzöjekent mär emlitett Forbes a francia brun és marron gyakoriságát és kontextusait vizsgálva arra jutott, hogy bár mindkettő kiugrö/szaliens, letezik egy olyan tendencia, hogy a régibb gyökerű brun szinnevet felvältja a — Balzac irodalmi fellépése óta nemcsak gesztenye (növény) jelentésben, hanem színnévként is ismert — marron. Utóbbi színnév ugyanis jelenleg már olyan tárgyak színjelzőjeként is használatos, amelyet eddig csupán a órun jelölhetett, így pl. a haj és a bőr tónusát is kifejezheti. Kézenfekvőnek tűnik, hogy párhuzamba állítsuk a magyar vörös színnevet a francia drun szóval. Mindkettő évszázadokon át jelölt hajszínt, és ahogyan a francia nyelvben a marron lassacskán kiszorítani látszik ezen az , ez idáig tiltott területen" a örun használatát (Forbes 1979, 302), úgy a magyarban — mint utaltunk rá — néhol már a piros is kezdi kiszorítani a vöröst még a hajszín jelölésében ns Vö. , Szölkét né végy, mer beteges, sárga recece, Pirost sé végy, mert részégés, sárga recece, Barnát végy, az igén kedves, pici szája csolkra termett, Ihajrá, de tyuhajrá, sárga rececececece, sárga recece" (BERECZKY 2015, II. 1248). Benedek Elek a veres hajú lányról írja azt, hogy az a nép szemében részeges (Id. 1898, 190).
