Oldal 128 [128]
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ 127
átvitt értelmű szókapcsolatokra, annak ellenére, hogy ekkoriban még a művelt
férfiak — legalábbis írásaik nagy részében — szinte csak ezt a színnevet használták.
8. A VÖRÖS MA
ÉS NÉHÁNY PÁRHUZAM MÁS NYELVEKBŐL
Az általam vizsgált közösségek hétköznapi nyelvében is kevés szerep jut a vörös
színnévnek, amit jól jelez, hogy a színmintás kísérletek során el sem hangzott ez
a szó a színminták színének kifejezésére. De pl. Barratt &s Kontra (1996) 128 ma¬
gyar adatközlővel végzett írásbeli színmegneveztetési kísérlete sem tesz említést
a vörös használatáról. Akad azért egy olyan terület, amelynek vonatkozásában a
piros (még) nem tudta kiszorítani a vörös szót, ez pedig a haj- és szőrszín, amelyet
a köznyelv máig a vörös szóval fejez ki (erről Id. még De Bie-Kerékjártó 2003, 71).
Tereptapasztalataim szerint azonban egyes táji dialektusokban, pl. a gyimeskö¬
zéplokiak élőbeszédében alkalmilag előfordul: a piros-szóke a vörös haj színének
meghatározására, "5 a ,piros hagyma" jelzős szerkezet a vöröshagyma megkülönböz¬
tetésére, ill. olykor akár a piros és a medve szó alkalmi összekapcsolása az erdélyi
barnamedve kontextusában. De több, általam vizsgált településen is használják a
piros tehén és/vagy piros tyúk kifejezéseket. A haj és szőrszín tekintetében azonban
érdemes utalni a francia nyelv két barna színnevére.
A Kiss tärsszerzöjekent mär emlitett Forbes a francia brun és marron gyakoriságát
és kontextusait vizsgálva arra jutott, hogy bár mindkettő kiugrö/szaliens, letezik
egy olyan tendencia, hogy a régibb gyökerű brun szinnevet felvältja a — Balzac
irodalmi fellépése óta nemcsak gesztenye (növény) jelentésben, hanem színnévként
is ismert — marron. Utóbbi színnév ugyanis jelenleg már olyan tárgyak színjelző¬
jeként is használatos, amelyet eddig csupán a órun jelölhetett, így pl. a haj és a bőr
tónusát is kifejezheti. Kézenfekvőnek tűnik, hogy párhuzamba állítsuk a magyar
vörös színnevet a francia drun szóval. Mindkettő évszázadokon át jelölt hajszínt, és
ahogyan a francia nyelvben a marron lassacskán kiszorítani látszik ezen az , ez idáig
tiltott területen" a örun használatát (Forbes 1979, 302), úgy a magyarban — mint
utaltunk rá — néhol már a piros is kezdi kiszorítani a vöröst még a hajszín jelölésében
ns Vö. , Szölkét né végy, mer beteges, sárga recece,
Pirost sé végy, mert részégés, sárga recece,
Barnát végy, az igén kedves,
pici szája csolkra termett,
Ihajrá, de tyuhajrá, sárga rececececece, sárga recece" (BERECZKY 2015, II. 1248). Benedek
Elek a veres hajú lányról írja azt, hogy az a nép szemében részeges (Id. 1898, 190).