Oldal 113 [113]
II2 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VOROS
csizmák fontosságára mutat továbbá, hogy pl. a kolozsvári csizmadiacéh 1650-ből
származó szabályzata mesterremekként szintén ilyen színű karmazsinból való
lábbelik készítését írta elő (Veress 1929, 85). Vagy az is, hogy pl. a borosjenői
végvári csizmadiamesterek 1646-ban Sárospatakon kiadott szabályzata szerint a
csizmadiákat senki se háboríthatja abban, hogy — a fekete mellett — a , sárga bőrt"
a ,magok mesterségek szerént megkészíteni" tudják (Domonkos 1991, 76—77).
A 17. századot egyébként végigkísérik a férfiak által hordott sárga csizmákról
és általában sárga színű bőrökről szóló további adatok. Ezeket most nem sorol¬
juk, de megemlítjük, hogy a század második felében a sárga csizma divatja már a
társadalmi ranglétra alsóbb fokain állókat is elérhette. Legalábbis erről vall, hogy
Eperjes város e korból való német nyelvű ruhaszabályzata szigorúan megtiltja, hogy
a mesterinasok sárga csizmát és sarkantyút viseljenek (Tóth S. 1912, 371). Lőcsén
még szigorúbb szabályzat lép érvénybe 1698-ban, ott ugyanis ,a nem-rangbeli"
mesterlegényeknek a sarkantyús, de a sarkantyútlan színes (sárga és piros) karmazsin
csizma viselését is megtiltják (Demkó 1882, 36). Egyébként úgy tűnik, hogy ugyan¬
ebben a helységben a sárga és a piros csizma egyszerre lehetett divatban, legalábbis
a 19. században még a lőcsei városháza falán függő, 1677-ből származó hatalmas
festményen a város elöljáróságai egyaránt viseltek , piros, sárga, fekete csizmákat"
is (uo. 42). Valószínű azonban, hogy a két szín sok helyütt eltérő időben érhette
el népszerűségének csúcspontját. A pirosnak a sárgánál későbbi divatjára utal pl.,
hogy a Néprajzi Múzeum birtokában két olyan csizma is van, amely eredetileg
sárga volt, , s utólag lett pirosra festve" (Gáborján 1959, 215).
De mit is takar a csizmák kontextusában a karmazsin szó? Színt bizonyosan
nem, hiszen az írott emlékanyagban a karmazsin jelzőjeként egyaránt feltűnik a
vörös/piros és a sárga színnév is. Valószínűleg egy, a kordovántól minőségében, ké¬
szitésmédjaban — esetleg alapanyagában is — eltérő bőrfajtát értettek alatta, hiszen
ez a szó mindig a kordovánnal párban szerepel a forrásokban. (A karmazsin további
jelentéseire a későbbiekben még visszatérek.) Egyes kutatók szerint viszont korábban
a karmazsin szó is kordovan(y)t jelolt, Florian Maria és Töth Bela Timarok cimü
munkájukban ugyanis azt írják, hogy a kordován(y)bőrt csupán akkor nevezték
kordovánnak, ha az fekete volt, ha viszont már sárgára vagy pirosra festették, ak¬
kor , karmazsin csizma volt a neve" (1992, 14). Az bizonyos, hogy léteztek színes
kordován csizmák, azonban ezeket nem kizárólag a karmazsin néven emlegették,
ld. pl. az imént említett erdélyi árszabások , sárga kordoványról" szóló adatait, ill.
egyes „veres/vörös kordovänyt” emlegetö forräsokat (ld. Szabö P. 1999, 101; Kiss:
BéRef 298).
Más vélemények szerint viszont a karmazsin szó nem kordovänra, hanem szaty¬
tyánra utal, Szabó Péter szerint pl. a bőriparban elsősorban a vörös színű szattyánt