Oldal 107 [107]
OCR
106 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS , Csak úgy van a ti dolgotok, mint a kit felakasztanak s piros csizmát vonnak a lábára" (Actio Curiosa, Hungarico Idiomate című, kéziratban fennmaradt színmű, Ihaly 1872, 84). Bár a 18. században még jóval magasabb a csizma kapcsán a vörös említése, ennek ellenére pl. már egy 1721-ből való zempléni , Limitatio" a következő lábbeli árát is meghatározza: , Asszonyembernek való piros szattyán csizma" (ugyanitt a görög portékák közt viszont kizárólag sárga és veres karmazsin szerepel, Id. Lehoczky 1894, 352). Egy 1726-ban lejegyzett szövegben, méghozzá az élőnyelvi fordulatokat is megőrző periratok között, egy asszony tanúvallomásában viszont maga a , biros csizma" jelzős szerkezet bukkan fel: , mivel mezítláb jártam, csizmám nem lévén, Decsik Pere mingyárt egy pár piros csizmát vett..." (Papp 1930b, 136). Egy 1796-os perszövegben a vádlottat faggató személy kérdésében szerepel ugyanez a jelzős szerkezet (Szenti 2009, 92). Dugonics 19. századi frazémagyűjteményében a csizma kontextusában egyaránt feltűnik a piros (piros, mint a csizma) és a vörös (vörös, mint a csizma) is (Dugonics: MPéld I. 228, 236), e helyütt azonban már három másik közmondásban is feltűnik a piros csizma" ami szintén arra mutat, hogy viszonylag korán összefonódhatott a piros jelző ezzel a lábbelivel: Piros csizmájának nyomát ha hogy a hé el lepi (uo. I. 94). Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való (uo. II. 7). Fel húzta a piros csizmát (uo. II. 67). De ekkoriban már a csizmák gyakori alapanyagául szolgáló bőrfajtát is kizárólag a piros szóval jellemzi egy szólás: Piros mint a" karmazsin (uo. I. 228; a 17. szäzadban még ennek a bőrfélének is inkább veres volt a színjelzője: ,egy veres karmazin csizmasarut vettenek meg", Id. Bogdán 2006; vö. az SzI veres karmazsincsizma adataival, Id. VI. 196). Vagyis úgy tűnik, hogy a csizma kontextusában a 19. században már gyakrabban fordult elő a piros, mint a vörös/veres színnév. 7.1.1. A piros csizma 19. századi előfordulásai A fenti hipotézisből kiindulva három gyűjteményt: a Magyar Elektronikus Könyvtärt, a TörtK-t, ill. Kresz Märia Magyar parasztviselet 1820-1867 cimü munkäjänak
