Page 94 [94]
6. KAZINCZY És A PIROS-VERES 93
5. táblázat
Tárgy Veres Piros és Veres Piros
pleibász, kréta"?
ruha — veres ruha — pántlika — csizma (egyszer fordul
— veres öv "kanonokjel- — nadrág (hétszer veres, ! elő, ekképpen: , Szatt¬
vény egyszer piros, ekkép- hmär’ piross csizmäs
— veres sipka/süveg pen: „banderistäk piros | lyänkäit”)®
— veres kalap ‘biborosi | nadrägäban”)
kalap
— veres Schlafrok
— veres lajbli/mente
— veres gallér/hajtóka
— veres paszománt
— veres lepel
— veres (gyöngy)klárizs
— veres csíkok / pa¬
mut-virág (dísz)
— veres (Safian) bőr" — kordovány
— veresses selyem kendő
test, testrész — veres haj — arcszín — piros pozsgás alak/
(veressesbe ütö / veres- | („veres äbräzatü”; lyány/ifjú
ses / vereslő/ szőke) „orczäjän levő pirosat"; . /— piros nyelvök"5
— veres bajuszka , fesse pirosra orczájit
— veres bélű leány azzal a" jelentéssel,
— veres/véres szemek hogy...”)
—veres Ausschlag
"kiütés
82
83
84
85
A napjainkban is vörös kréta néven ismert tárgy egy földalapú, , az égetés időtartamától függően
barna és a vérvörös színárnyalatok közötti színt adó rajzeszköz", mely a képzőművészetben
való alkalmazásának virágkorát a 18. századi Franciaországban élte (ALTMANN 2006, 581).
Hazänkban „rörli-kreta” néven is ismerték (SZŐNYI 1957, 49; vö. a 19. századi német nyelv
Röthel vörös kréta? szavával).
III. egyszer , málybőr csizma" is (Id. VÁCZY 1910, 322), ennek jelentése talán ‘mäjszinü, bar¬
nas’ lehet (ORBAN 2009, 1302). A maj szinéhez egyébként mas nyelvekben is hasonlitottak
tónusokat, Id. előfordulását pl. Agricola 16. századi művében: ZSÁMBOKI 1994, 66.
Ezt a textilfajtát mágikus eljárásoknál is használták, pl. a 18. században a méhészek , kakas
vériben megmártott veress posztón" engedték ki a méheket (Id. GYÖRFFY 1932, 83), ill. később
pedig volt, ahol veres posztót kötöttek a ház , hegyesfájára", úgy tartották ugyanis, hogy , a veres
elűzi a vereset: a tüzet, villámot" (SZENDREY 1933, 24).
A múltban sokszor a piros volt ennek a testrésznek a jelzője: , mig végre a" [ti. gyógykezelt beteg]
nyelve tisztává és pirossá lészen" (HasznM 1833/1. 228). Vö. a tüz- vagy längnyelvvel, pl. „Ajka
fekete, nyelve piros?" - ,kemencze szája "s láng" (PHILOFENNUS 1856, 366).