Oldal 75 [75]
74 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS
külterületek nevei közül 26-ban szerepel a veres vagy a vörös színnév, míg a piros
csupán 2-ben. A határon túli magyar települések vonatkozásában pedig további
23 helynévben fordul elő a veres/vörös, a piros viszont megint csupán 2-ben (Id.
Sebők László: Határon túli magyar helységnévszótár; http://sebok2.adatbank.
transindex.ro/).
További érv a veres/vörös használatának egykori széles körű elterjedtsége mellett,
hogy a magyar családnevekben is sokkal gyakrabban szerepel, mint a piros. Bartha
Katalin színnév-monográfiájában azt írta, hogy gyakori családnév a Veres (1937,
22). Nem tesz említést azonban Piros vezetéknévről, és a Piroska keresztnévről sem
gondolja azt, hogy annak bármi köze lehet a piros színnévhez, hiszen az valóban
va latin Prisca átvétele". (Hogy mennyire volt gyakori keresztnév, nem tudjuk,
az viszont bizonyos, hogy már a 16. században számon tartották — Szent László
királyunk elsőszülött lányának — Szent Piroska asszonynak a napját, ld. SzT XII.
374.) Szempontunkbél fontosabb ennél azonban, amire Sándor Anna hívja fel a
figyelmet, hogy a Régi magyar családnevek szótára szerint a Veres családnév , csaknem
száz évvel korábban jelenik meg, mint a Piros" (2016, 218).
2.3. KORAI ÍROTT FORRÁSOK
Azt, hogy a kognitív piros nyelvi megfelelője a közép- és újkorban még a veres/vores
lehetett, az is bizonyítja, hogy a korai magyar nyelven írt könyvekben szintén ezt
a nevet használták többször. Ezt illusztrálja az 1. táblázat, amelybe azért kerültek
főleg orvosi és botanikai művek, mivel ezekben fordult elő nagyobb számban a
piros színtartomány említése.
A többihez képest az első magyar nyelvű Bibliában valamivel csekélyebb a
vörös szó piroshoz képesti aránya, ugyanakkor tudni kell, hogy ebben a szövegben
— főleg terjedelméhez viszonyítva — elenyésző e szín említése. Amikor előkerül,
akkoris főleg textilek, ruhaanyagok kontextusában, amivel kapcsolatban egyébként
az arab eredetű, nyelvünkben északolasz közvetítéssel meghonosodott, már a 15.
századtól ismert karmazsin szóból képzett karmazsinszín is feltűnik." Ráadásul a
karmazsinszín előfordulási gyakorisága ebben a forrásban megközelíti a piros szóét
(előbbi 27-szer, utóbbi 36-szor szerepel). Ha ezen árnyalatnév helyett mondjuk
vagy a piros, vagy a veres szót választotta volna a fordító (akár utótagként: pl. kar¬
mazsinvörös/-piros), az nyilvánvalóan jelentősen megváltoztatta volna ezt az arányt.
% . A manapság vegyészeti műszóként is használt karmazsin szó összetett jelentéséről jelen fejezet
5.1-es alfejezetében esik majd szó.