OCR
72 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS vörös tímár "a bőröket régies eljárással kikészítő cserzővarga" (Id. RévLex V. 75; vö. a 19. szdzadi német nyelv Rothgarber ‘cserzévarga’ szavaval); veres/vores baratok ‘templomos rendi szerzetesek? (vö. Rote Pfaffe);57 veres/vörös darabontok János Zsigmond fejedelem által székely jobbágyokból szervezett katonai egység, amely a Báthoryak idején az állandó gyalogságot adta; vörös kereszt "konzerválás céljából vörösre festett útszéli fakereszt, ill. vörös torony "vörösre festett tetővel rendelkező tornyos faépület" (Szilágyi 1990. A Tolna megyében található Vörös-kereszt helynevek népi/helyi magyarázatához Id. K. Németh 2009, 115); vörös kerimia/edény ‘mazatlan cserépedény’s*; stb. 2. TORTENETI BIZONYITEKOK A VOROS KATEGORIAJELOLO VOLTARA A következőkben áttekintem, hogy a recens moldvai és kazári adatokon túl milyen további, elsősorban történeti érvek szólnak még a veres/vörös elnevezésnek a magyar színnevek rendszerében korábban betöltött magas — vagy legalábbis az összes többi piros/pirosas színt jelölő színnévhez képest kiemelkedő — pozíciója mellett. 2.I. ETIMOLÓGIA Azt, hogy a vörös szó a kezdetektől jelentős színnév volt a magyar nyelvben, önmagában az etimológiája is bizonyítja. Ez a szó eredetét tekintve ugyanis a piros két archetipikus szimbóluma: a vér és a tűz közül az előbbire megy vissza, és maga a vér szó finnugor kori (Kr. e. 3000—2000 között) örökség a nyelvünkben. Eurázsia számos nyelvének, az indoeurópai, a türk és a finnugor nyelvek nagy részének a 2 2 "vörös jelentésű színneve szintén "vér" jelentésű szóból ered. A következőképpen formálódott ki a piros szín legkorábbi magyar neve: 5 A CaF szerint ,igy neveztetnek némely nem keresztény pl. hindu, mahomedán valláson levő szerzetesek is” (I. 429). Vo. az ún. ,vörös zsidókkal" (Id. FÜLEMILE 2015, 72). A zsidóknak e — csupán a legendákban élő — csoportjának tagjai valószínűleg a vörös hajszínük miatt kapták ezt a nevet. Vö. , 4 vörös zsidó-fajta, veres ember egy se jó — azt tartották" pl. Mezőkövesden (FÜGEDI 1988, 79). 538 Szaknyelvi terminus, ld. ISTVÁN 1982. De írott forrásokban is találkozunk hasonlókkal: 1736ból , veres mázatlan fazék", ill. , veresfazék", Id. SZT III. 743; szintén a 18. századból , paraszt veres kajha” ‘mazatlan csempe’, Id. SZABO T. 1941, 72.