Page 73 [73]
72 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS
vörös tímár "a bőröket régies eljárással kikészítő cserzővarga" (Id. RévLex V. 75; vö.
a 19. szdzadi német nyelv Rothgarber ‘cserzévarga’ szavaval);
veres/vores baratok ‘templomos rendi szerzetesek? (vö. Rote Pfaffe);57
veres/vörös darabontok János Zsigmond fejedelem által székely jobbágyokból szervezett
katonai egység, amely a Báthoryak idején az állandó gyalogságot adta;
vörös kereszt "konzerválás céljából vörösre festett útszéli fakereszt, ill. vörös torony
"vörösre festett tetővel rendelkező tornyos faépület" (Szilágyi 1990. A Tolna megyében
található Vörös-kereszt helynevek népi/helyi magyarázatához Id. K. Németh 2009, 115);
vörös kerimia/edény ‘mazatlan cserépedény’s*; stb.
2. TORTENETI BIZONYITEKOK
A VOROS KATEGORIAJELOLO VOLTARA
A következőkben áttekintem, hogy a recens moldvai és kazári adatokon túl milyen
további, elsősorban történeti érvek szólnak még a veres/vörös elnevezésnek a magyar
színnevek rendszerében korábban betöltött magas — vagy legalábbis az összes többi
piros/pirosas színt jelölő színnévhez képest kiemelkedő — pozíciója mellett.
2.I. ETIMOLÓGIA
Azt, hogy a vörös szó a kezdetektől jelentős színnév volt a magyar nyelvben, önma¬
gában az etimológiája is bizonyítja. Ez a szó eredetét tekintve ugyanis a piros két
archetipikus szimbóluma: a vér és a tűz közül az előbbire megy vissza, és maga a
vér szó finnugor kori (Kr. e. 3000—2000 között) örökség a nyelvünkben. Eurázsia
számos nyelvének, az indoeurópai, a türk és a finnugor nyelvek nagy részének a
2 2
"vörös jelentésű színneve szintén "vér" jelentésű szóból ered. A következőképpen
formálódott ki a piros szín legkorábbi magyar neve:
5 A CaF szerint ,igy neveztetnek némely nem keresztény pl. hindu, mahomedán valláson levő
szerzetesek is” (I. 429). Vo. az ún. ,vörös zsidókkal" (Id. FÜLEMILE 2015, 72). A zsidóknak
e — csupán a legendákban élő — csoportjának tagjai valószínűleg a vörös hajszínük miatt kapták
ezt a nevet. Vö. , 4 vörös zsidó-fajta, veres ember egy se jó — azt tartották" pl. Mezőkövesden
(FÜGEDI 1988, 79).
538 Szaknyelvi terminus, ld. ISTVÁN 1982. De írott forrásokban is találkozunk hasonlókkal: 1736¬
ból , veres mázatlan fazék", ill. , veresfazék", Id. SZT III. 743; szintén a 18. századból , paraszt
veres kajha” ‘mazatlan csempe’, Id. SZABO T. 1941, 72.