Oldal 62 [62]
2. DIAKRÓN VIZSGÁLAT: KORPUSZELEMZÉS 6I
tekinthetők reprezentatívnak, épp sajátos tematikai eloszlásuk folytán. Torzítja
például a lehetséges statisztikai arányt, ha egy adott időszakból belekerül egy ter¬
jedelmes munka a szövegek közé, amely pl. a színezékek vegyi leírását tartalmazza,
és amelyben — mondjuk - a lehetséges színnevek közül csupán egy-egy szerepel
következetesen végig az egész szöveg folyamán. Ebből azt a következtetést is
levonhatnánk, hogy a leírásban mellőzött vagy ritkán előforduló színneveket az
adott kor teljes írott nyelve csupán elvétve használta, holott ez nem biztos, hogy
igaz. Az eredményt épp a fenti körülmény hamisítja meg, az egyazon szövegben
található gyakori előfordulás.
A számítógép által generált listák esetében a betűzésből adódó problémákra
is ügyelni kell, hiszen pl. nem csupán a veres és a vörös alakokra szükséges külön
keresést végezni," hanem azzal is számolni kell, hogy a veres miatt pl. a vereség
főnévre adott találatok is szerepelnek a kiadott listákban. Ezt nyilvánvalóan utólag
lehet csupán kiszűrni, legalábbis abban az esetben, ha a veres szó pontos előfordulási
száma is érdekli a kutatót, nem csupán azok a szövegbeli kontextusok, amelyekben
előfordulnak a górcső alá vett színnevek. (Utóbbi esetekben természetesen egysze¬
rűen csak át kell ugrani ezeket a találatokat, vagyis nem kell utólagosan számtani
feladatokat végezni a találatokon, mint az előbbi esetben.)
Kifejezetten a veres/vörös és a piros találatok összeszámolásakor még azzal a
nehézséggel is szembetaláltam magam, hogy míg a veres/vörös kereséssel bizonyos
igék is bekerültek a keresőprogram által megjelenített szövegekbe: veresít, vörösít
vagy veresedik, vörösödik stb., addig a piros esetében már nem feltétlenül. Például bár
a pirosít és a pirosodik szintén feltűnt a kiadott listákban, a piru/ ige, ill. egyes ehhez
kapcsolódó, a végső értelmezés szempontjából fontos kifejezések és színjelzések
(pl. kipirult arc) viszont sajnos kiestek a keresőprogram rostájából.
Megemlíthető még, hogy a színekre/színnevekre való keresések alkalmával az
engem érdeklő, régi gyökerű színelnevezések nem mindig konkrét színbenyomás
kifejezése céljából szerepelnek a vizsgált szövegekben, hanem pl. tulajdonnevek,
földrajzi stb. nevek (pl. Veres-tenger/ Vörös-tenger) részeként. Állandósult, rögzült
kifejezésekben (frazémákban) való előfordulásuk azonban fontos kapaszkodót
jelent mind a vizsgálat alá vett színnevek korábbi jelentőségére és használatára,
mind pedig a színek szimbolikus jelentéseire nézve is.
s Ez még nem is jelent akkora problémát, mint a verhenyes színnév összes alakjára való rákeresés:
verhenyős, vörhenyes, vörhenyős, vernyeges, vörnyeges, verhenyeges, vörhenyeges stb.