OCR
I. RECENS VIZSGÁLAT: SZÍNMINTÁS , GYŰJTÉS" 55 vagy , népi" színneveknek a jelentése többé-kevésbé módosulhatott az idők folyamán, pl. kutatásaim alapján jó okom van feltételezni, hogy a népművészeti ipar kifejlődése és felvirágzása jelentős változást idézett elő a színnevek használatában, ill. egyes régi gyökerű mezőkövesdi és kalocsai színnevek — pl. a meggyszín, a längszin — szemantikäjäban.) A kutatás fő gerincét a színmintás kísérletek mellett a színekről való kötetlen beszélgetés adta. Bár igaz, hogy stratégiai okokból az interjúk elején került sor a színmintás kísérletre, azaz rögtön kezdésként megneveztettem a mintákat, miután azonban feljegyeztem, hogy milyen neveket hallottam, az asztalon elöl hagyva a mintákat, részben előre meghatározott kérdések szerint strukturált beszélgetést kezdeményeztem a minket körülvevő környezet és tárgyak színétől kezdve az általam is látható dolgokon keresztül egészen az olyan jelenségekig, amelyek számomra vizuálisan elérhetetlenek és éppen ezért csak nehezen ellenőrizhetők. (Például a kerítések jelenlegi színe mellett az adatközlő gyerekkorában divatos kerítésszínekről is szó esett.) A színek így rögtön kulturális kontextusba kerültek, a megkérdezetteknek pedig lehetőségük nyílt rá, hogy a beszélgetés során spontán előkerülő színnevek tónusát újra és újra kikereshessék az előttük fekvő színminták közül (és ha nem is találták meg az általam mutatott szűk készletben, mondhatták, hogy melyikhez hasonlít legjobban). De nem csupán a színminták tónusai és a környezet valós színei azok, amelyek szóba kerültek a beszélgetések során. Az interjúk zárásaképpen ugyanis köznapi dolgokra és természetfeletti lények színeire is rákérdeztem (Id. az I. mellékletet). Ami a köznapi dolgokat illeti, pl. a kukorica, a burgonya, a répa vagy éppen a szárított dohánylevél színéről való beszélgetés révén képet kaptam a növények színének osztályozásáról, ill. olykor arról is, hogy milyen kapcsolat áll fenn a bevett nyelvi szerkezetek és a színekről alkotott kognitív felfogás között. Hogy konkrét példát is hozzak, tanulmányozni tudtam, hogy a sárgarépa színét ténylegesen a sárgák közé sorolják-e, és ha igen, csupán a neve miatt teszik-e ezt, vagy inkább azért, mert a répán megjelenő tónus ettől függetlenül is a sárgák közé tartozik a mai színosztályozás értelmében. Egy másik példa: Vajon a róka bundáját valóban vörösnek tartják-e, vagy csupán a régi keletű , Vőrös, mint a róka" szólás befolyásolja őket abban, hogy ekként határozzák meg a tónusát? Ami pedig a nem hétköznapi dolgokat és a természetfeletti világot érintő kérdéscsoportot illeti, igyekeztem konkrét színnevek kimondására sarkallni beszélgetőpartnereimet az általam sorolt, részben elvont — így egyértelmű tónussal nem is rendelkező — dolgok esetében is. Első terepemen sokféle fogalom színére rákérdeztem, olyasmikre, amelyekhez saját elképzeléseim szerint könnyedén lehetséges