Oldal 56 [56]
I. RECENS VIZSGÁLAT: SZÍNMINTÁS , GYŰJTÉS" 55
vagy , népi" színneveknek a jelentése többé-kevésbé módosulhatott az idők folya¬
mán, pl. kutatásaim alapján jó okom van feltételezni, hogy a népművészeti ipar
kifejlődése és felvirágzása jelentős változást idézett elő a színnevek használatában,
ill. egyes régi gyökerű mezőkövesdi és kalocsai színnevek — pl. a meggyszín, a
längszin — szemantikäjäban.)
A kutatás fő gerincét a színmintás kísérletek mellett a színekről való kötetlen
beszélgetés adta. Bár igaz, hogy stratégiai okokból az interjúk elején került sor a
színmintás kísérletre, azaz rögtön kezdésként megneveztettem a mintákat, miután
azonban feljegyeztem, hogy milyen neveket hallottam, az asztalon elöl hagyva a
mintákat, részben előre meghatározott kérdések szerint strukturált beszélgetést
kezdeményeztem a minket körülvevő környezet és tárgyak színétől kezdve az
általam is látható dolgokon keresztül egészen az olyan jelenségekig, amelyek
számomra vizuálisan elérhetetlenek és éppen ezért csak nehezen ellenőrizhetők.
(Például a kerítések jelenlegi színe mellett az adatközlő gyerekkorában divatos
kerítésszínekről is szó esett.) A színek így rögtön kulturális kontextusba kerültek,
a megkérdezetteknek pedig lehetőségük nyílt rá, hogy a beszélgetés során spontán
előkerülő színnevek tónusát újra és újra kikereshessék az előttük fekvő színminták
közül (és ha nem is találták meg az általam mutatott szűk készletben, mondhatták,
hogy melyikhez hasonlít legjobban).
De nem csupán a színminták tónusai és a környezet valós színei azok, amelyek
szóba kerültek a beszélgetések során. Az interjúk zárásaképpen ugyanis köznapi
dolgokra és természetfeletti lények színeire is rákérdeztem (Id. az I. mellékletet).
Ami a köznapi dolgokat illeti, pl. a kukorica, a burgonya, a répa vagy éppen a
szárított dohánylevél színéről való beszélgetés révén képet kaptam a növények
színének osztályozásáról, ill. olykor arról is, hogy milyen kapcsolat áll fenn a bevett
nyelvi szerkezetek és a színekről alkotott kognitív felfogás között. Hogy konkrét
példát is hozzak, tanulmányozni tudtam, hogy a sárgarépa színét ténylegesen a
sárgák közé sorolják-e, és ha igen, csupán a neve miatt teszik-e ezt, vagy inkább
azért, mert a répán megjelenő tónus ettől függetlenül is a sárgák közé tartozik a
mai színosztályozás értelmében. Egy másik példa: Vajon a róka bundáját valóban
vörösnek tartják-e, vagy csupán a régi keletű , Vőrös, mint a róka" szólás befolyásolja
őket abban, hogy ekként határozzák meg a tónusát?
Ami pedig a nem hétköznapi dolgokat és a természetfeletti világot érintő kér¬
déscsoportot illeti, igyekeztem konkrét színnevek kimondására sarkallni beszél¬
getőpartnereimet az általam sorolt, részben elvont — így egyértelmű tónussal nem
is rendelkező — dolgok esetében is. Első terepemen sokféle fogalom színére rákér¬
deztem, olyasmikre, amelyekhez saját elképzeléseim szerint könnyedén lehetséges