Oldal 43 [43]
42 I. BEVEZETÉS
5. MIÉRT HASONLÓ A PIROS ÉS A VÖRÖS
SZÍNNÉV JELENTÉSE, HASZNÁLATA?
Több magyar kutató megkérdőjelezi a vörös alapszínnév voltát (Id. Uusküla—Sutrop
2007; Uusküla 2011; Benczes-Ióth-Czifra 2014). Ugyanakkor van olyan nyelvi
közeg, ahol ez a színnév mégis alapvető fontossággal bír. Elsőként Grossmann
(1988, 169) majd az ő nyomán B. Papp hívta fel a kutatások figyelmét arra, hogy a
tudományos nyelvben a két színnév közül a vörös szóé az elsőbbség. Utóbbi kutató
azt is kimutatta, hogy például az optika tankönyvekben több mint kétszer annyiszor
szerepel a vörös, mint a piros (B. Papp 2006, 16). Ebből a tényből kiindulva úgy
vélem, hogy az eddigi kutatások túl nagy hangsúlyt fektettek arra a kérdésre, hogy
a kettö közül melyik „alapszinn&v” (basic color term), ill. a kettő közti különbségeket
is sokszor túlhangsúlyozták. A vörös és a piros névvel jelölt spektrális színmező
között ugyanis nyilvánvalóan nincs nagy eltérés (vö. Gadányi 1983, 109; Földvári
2ors5b). A különbség pontos mibenlétét illetően a nyelvészek, ill. a színek kérdésé¬
ben érdekelt további kutatók is bizonytalanok. A színérzékelést vizsgáló magyar
pszichológusok: Jakab Zoltán és Wenzel Klára pl. így írnak erről:
„A magyar nyelv »Diros« Es »vörös« szinneve, bár eltérő jelentésű, használatuk alapján
nem teljesen egyértelmű, hogy mi a különbség jelentésük között. Talán a vörös a pirosnál
sötétebb szín, de ennél többet csak valamely színlátási vizsgálat eredményei mondhatnak.
Ilyen vizsgálatról sajnos nem tudunk. Másfelől, speciális kontextusban a svörösse a pirostól
nagyban eltérő árnyalatot is kódolhat — pl. a vörös haj színét. Vizsgálati adatok hiányában
[...] az alábbiakban a »piros« &s svöröse színneveket szinonimaként használjuk" (2007, 250).
Mivel az eddigi kutatások főleg azzal foglalkoztak, hogy a két szín/színnév (vizuá¬
lis, használatbeli, hangulati stb.) eltéréseit körvonalazzák, adósak maradtak annak
vizsgálatával, hogy miért használható számos esetben szinonim módon ez a két
színnév (pl. tűzpiros-tűzvörös, meggypiros-meggyvörös,?7 cindberptros—cindbervaros
stb.)? Miért lehet ennyire hasonló ennek a két szónak a spektrális jelentése? Minek
köszönhető az, hogy mindkettő egyeduralkodónak tűnik bizonyos körülmények
között: a piros a köznapi élőbeszédben, a vörös pedig a tudományos nyelvben?
A piros-vörös kérdést tehát nem a jelentésbeli különbségek vagy az — ideális
37 . Bár a korábbi kutatások a meggy és a vörös színnév kapcsolatát szorosnak tételezik (Id. KISS 2001,
197; UUSKULA-SUTROP 2010, 371; UUSKULA 2011, 152), Sandor kutatdsi azt mutatják,
hogy pl. a koloni nyelvhasználat szerint ez a gyümölcs biros és vörös is lehet (SÁNDOR 2016,
217). Ráadásul mindkét forma gyakori: a meggyvörös és a meggypiros is, sőt — saját gyűjtéseim
szerint — még a meggybordó is használatos.