Oldal 42 [42]
4. A PIROS-VÖRÖS PROBLÉMÁRA IRÁNYULÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK AI
a színt jelölő melléknevek kialakulása során is számolni kell , kognitív alapú moti¬
vációval"," ezek azonban csak ritkán érhetők tetten, mivel a színeket , relatíve régi
lexémák" jelölik a különféle nyelvekben, ill. azért is, mert a színfogalmak esetében
(amelyeknek , alapvetően elvontabb jelentésük" van) nehezen magyarázható és kö¬
vethető az őket kifejező elnevezések kicserélődése. Hogy mit is jelent Szeverényi
olvasatában a színnevek alakulásának , kognitív alapú motivációja", azt pontosan
a minket is érdeklő színnévpáron érzékelteti. Véleménye szerint ugyanis az összes
magyar színnév közül csupán a biros és a vörös az, amelyből érezhető létrejöttük
motivációja, hiszen előbbi a , pír", az utóbbi pedig a ,vér" szóval és fogalommal
összeköttetésben nyerte lexikalizációját és jelentését (uo. 93—94).
Végezetül megemlítjük — a Kodolányi János Egyetemen tanító — Szitó Juditnak
(2020) könyvünkkel azonos időben megjelenő cikkét is, mely egy érdekes, ötven¬
három 3-Io éves gyermekkel és tizenöt felnőttel végzett nyelvi kísérlet eredményeit
közli. Szitó laptopon vetített képeket felhasználó, ill. a színnévhasználatot szóban
felmérő vizsgálata során 15 perces interjúk keretében vegyes — részben célirányos
és részben elterelő — feladatok megoldását kérte az általa megkérdezett alanyoktól.
Azért tesztelt különböző életkorú gyermekeket, mert vizsgálata a piros és a vörös
színnév anyanyelvi elsajátításának kérdésére fókuszált. (A korcsoportok képviselőinek
a száma azonban jelentősen megoszlott, pl. az óvodások esetében 3 középsősre 17
nagycsoportos jutott). A kísérlet eredménye szerint a vörös színnevet jóval később
kezdik használni a gyermekek, mint a piros szót (előbbit 5-6 évesen, utóbbit viszont
már 3 éves kortól). Ráadásul a vörös színnevet , haj és szőrszín jelölőként" alkal¬
mazzák először, de a Szitó által megkérdezettek közül még a legidősebb gyermekek
sem ismerték ezt a színnevet olyan mértékben, ill. az összes olyan kontextusban
(pl. vér, rózsa színeként), mint a felnőttekből álló kontrollcsoport tagjai.
3 A kognitív metaforaelmélet a fogalomalkotás emberi tényezőit nevezi motivációnak, Szeverényi
motiváción azonban egyszerűen , szemantikai és szerkezeti átlátszóságot" ért (2017, 52). Szerinte
pl. a magyar széles szó kialakulásában motivált, e szó esetén a motiváció jól érződik (azaz fennáll
a szerkezeti és a szemantikai átlátszóság): hiszen a szé/ szóból, ill. valaminek a vége, határa"
jelentéséből jött a széles valaminek a szélei, végei közti távolság? jelentés (uo. 93).