Page 40 [40]
OCR
4. A PIROS-VÖRÖS PROBLÉMÁRA IRÁNYULÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK 39 Kolon (Kolínany, Szlovákia) palóc nyelvjárásának színneveiről, amelyben a szerző a piros-vörös-kérdésnek is külön figyelmet szentelt. Sándor Anna két kérdést intézett tíz általa kiválasztott (62—85 év közötti) koloni asszonyhoz. Az egyik: , Mi a különbség a piros és a vörös között?", a másik: , Mi lehet piros, ill. vörös?" Az első kérdésre adott válaszok tartalmai ellentmondásban vannak egymással, a megkérdezettek szerint ugyanis a vörös , sétítebb, intenzívebb, élénkebb, rikítósabb" (de ami sötét, az nem lehet rikító), a piros pedig , vélágosabb, kevésbé élénk, teltebb szín" (itt a , kevésbé élénk" és a , telt" jelző áll értelmileg szemben egymással). Érdekes viszont, hogy a válaszadók mindegyike , a vörös meghatározásával kezdte az értelmezést" (Sándor 2016, 216). Bár Sándor Anna maga nem kommentálja ezt az észrevételt, eszerint azonban nagyon valószínű, hogy a megkérdezettek a piros névvel jelölt színt tekintették a kiindulópontnak, azt vették adottnak, ill. úgy érezték, hogy ehhez képest szorul magyarázatra a másik hasonló jelentésű színnév: a véréss. Ha ez így van, az a piros szó véréss szóval szembeni lokális jelentőségéről vall. A második kérdésre adott válaszok szerint csak három dolog lehet kizárólag vörös: a csillag, a haj és a róka. A koloniak nyelvhasználatában ugyanakkor (számos más dolog mellett) pl. a bor csakis piros lehet, ellenben a következő tárgyakat mindkét szín jellemezheti: , hús, köröm, ló, méggy, orca/arc, orr, rúzsa/rózsa, száj (ajak"), szoknya, zászló" (uo. 217). Sándor Anna maga csupán a bor $iros jelzőjéről gondolja azt, hogy az sajátos (hiszen az valóban ellentmond a köznyelvi formának: a vörös bor" szerkezetnek). Véleményem szerint ugyanakkor a szoknya részben vörösként való meghatározása szintén szokatlan a napjaink nyelvhasználatára koncentráló korábbi kutatások fényében. Mint azonban látni fogjuk, diakrón szemszögből azonban a szoknya és a vörös szó összekapcsolása könnyűszerrel értelmezhető, vizsgálataim szerint ez ugyanis minden bizonnyal — ahogy Sándor Anna fogalmaz a bor kapcsán (uo. 217) - , megőrzött régiség". Véleményem szerint azonban a bor esetében sokkal nehezebben megválaszolható kérdés az, hogy bizonyos tájakon, így pl. Kolonban is, miért mondják annak színét kizárólag pirosnak. Újabban Benczes és Tóth-Czifra a MNSz alapján a piros és a vörös szó főnevekkel alkotott kollokációit elemezte kognitív nyelvészeti keretben. Bár számos ponton kritizálták a korábbi kutatásokat, az ő cikkük is csak néhány ponton hoz új eredményt. Mint írják, abból következően, hogy etimológiai szempontból a vörös korábbi szó, mint a biros, a két színnév közül az előbbinek , volt több ideje az idiomatizälödäsra” (Töth-Czifra-Benczes 2016, 55). Ezzel magyarázzák, hogy a köznapokban a vörös használata limitált számú kifejezésre korlátozódik, amelyek viszont gyakran hasznälatosak (Benczes-Téth-Czifra 2014, 130). Fontos észrevételük, hogy amikor egy entitás külsejét kell jellemezni, a vörös kevésbé használatos, azaz e szinnevnek a „(szin)tulajdonsägot jelölö hasznälata visszaszorulöban van”,
