Page 40 [40]
4. A PIROS-VÖRÖS PROBLÉMÁRA IRÁNYULÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK 39
Kolon (Kolínany, Szlovákia) palóc nyelvjárásának színneveiről, amelyben a szerző a
piros-vörös-kérdésnek is külön figyelmet szentelt. Sándor Anna két kérdést intézett
tíz általa kiválasztott (62—85 év közötti) koloni asszonyhoz. Az egyik: , Mi a különbség
a piros és a vörös között?", a másik: , Mi lehet piros, ill. vörös?" Az első kérdésre adott
válaszok tartalmai ellentmondásban vannak egymással, a megkérdezettek szerint
ugyanis a vörös , sétítebb, intenzívebb, élénkebb, rikítósabb" (de ami sötét, az nem
lehet rikító), a piros pedig , vélágosabb, kevésbé élénk, teltebb szín" (itt a , kevésbé
élénk" és a , telt" jelző áll értelmileg szemben egymással). Érdekes viszont, hogy a
válaszadók mindegyike , a vörös meghatározásával kezdte az értelmezést" (Sándor
2016, 216). Bár Sándor Anna maga nem kommentálja ezt az észrevételt, eszerint
azonban nagyon valószínű, hogy a megkérdezettek a piros névvel jelölt színt tekin¬
tették a kiindulópontnak, azt vették adottnak, ill. úgy érezték, hogy ehhez képest
szorul magyarázatra a másik hasonló jelentésű színnév: a véréss. Ha ez így van, az
a piros szó véréss szóval szembeni lokális jelentőségéről vall. A második kérdésre
adott válaszok szerint csak három dolog lehet kizárólag vörös: a csillag, a haj és a
róka. A koloniak nyelvhasználatában ugyanakkor (számos más dolog mellett) pl.
a bor csakis piros lehet, ellenben a következő tárgyakat mindkét szín jellemezheti:
, hús, köröm, ló, méggy, orca/arc, orr, rúzsa/rózsa, száj (ajak"), szoknya, zászló" (uo.
217). Sándor Anna maga csupán a bor $iros jelzőjéről gondolja azt, hogy az sajátos
(hiszen az valóban ellentmond a köznyelvi formának: a vörös bor" szerkezetnek).
Véleményem szerint ugyanakkor a szoknya részben vörösként való meghatározása
szintén szokatlan a napjaink nyelvhasználatára koncentráló korábbi kutatások
fényében. Mint azonban látni fogjuk, diakrón szemszögből azonban a szoknya
és a vörös szó összekapcsolása könnyűszerrel értelmezhető, vizsgálataim szerint
ez ugyanis minden bizonnyal — ahogy Sándor Anna fogalmaz a bor kapcsán (uo.
217) - , megőrzött régiség". Véleményem szerint azonban a bor esetében sokkal
nehezebben megválaszolható kérdés az, hogy bizonyos tájakon, így pl. Kolonban
is, miért mondják annak színét kizárólag pirosnak.
Újabban Benczes és Tóth-Czifra a MNSz alapján a piros és a vörös szó főne¬
vekkel alkotott kollokációit elemezte kognitív nyelvészeti keretben. Bár számos
ponton kritizálták a korábbi kutatásokat, az ő cikkük is csak néhány ponton hoz
új eredményt. Mint írják, abból következően, hogy etimológiai szempontból a
vörös korábbi szó, mint a biros, a két színnév közül az előbbinek , volt több ideje az
idiomatizälödäsra” (Töth-Czifra-Benczes 2016, 55). Ezzel magyarázzák, hogy a
köznapokban a vörös használata limitált számú kifejezésre korlátozódik, amelyek
viszont gyakran hasznälatosak (Benczes-Téth-Czifra 2014, 130). Fontos észrevé¬
telük, hogy amikor egy entitás külsejét kell jellemezni, a vörös kevésbé használatos,
azaz e szinnevnek a „(szin)tulajdonsägot jelölö hasznälata visszaszorulöban van”,