Seite 37 [37]
36 I. BEVEZETÉS
4. A PIROS-VÖRÖS PROBLÉMÁRA IRÁNYULÓ
EMPIRIKUS KUTATÁSOK
A magyar piros-vörös-kérdésre vonatkozó első fontosabb kutatás MacLauryhoz és
magyar munkatársaihoz kötődik, akik azonban mindösszesen 9 személy részvéte¬
lével végezték kísérletüket. Legfontosabb észrevételük, hogy a vörös inkább átvitt
értelemben használatos, míg a piros köznapi kontextusokhoz kötődik (MacLaury
et al. 1997, 75. Hogy milyen megállapításokat tettek még, egy korábbi cikkemben
foglaltam össze, ld. Balizs 2011, 24-27). A magyarul jól beszélő észt kutatónő,
Uusküla már lényegesen több empirikus adatra támaszkodik kutatásában, mert
hat különböző magyar településen összesen 125 magyar ajkú személlyel készített
színmintás kísérletet is magában foglaló — ahogyan ő fogalmaz — , individuá¬
lis interjút". A magyar piros/vörös kérdésre vonatkozó kutatásainak eredményét
több - részben Sutroppal közösen készített — tanulmányában, valamint Tartuban
publikält disszertäciöjäban tärgyalta (Uusküla-Sutrop 2010; Uusküla 2008; 2011).
Figyelemre méltó, hogy az általa megkérdezettek gyakran azt állították, hogy a vörös
nem különbözik a pirostöl (Uusküla-Sutrop 2010, 371). Eszreveszi, hogy ennek a
ket szinnevnek sajätos kollokäciöi és konnotációi vannak, éppen ezért véleménye
szerint a piros és a vörös elsősorban kognitív és emocionális vonatkozásaikban
térnek el egymástól, nem pedig vizuálisan (vagyis nem az elsődleges jelentésükbe
tartozó színtartomány szerint, Id. Uusküla 2008, 38; Uusküla-Sutrop 2010, 372).
További vizsgálatra érdemesnek tartom Uusküla azon javaslatát, hogy mivel a cseh
és a magyar nyelvnek egyaránt két színneve van a szóban forgó színre, ez a tény
areális nyelvészeti kontextusban is értelmezhető (Uusküla 2011, 154).
Magyarországon eddig kizárólag nyelvészek vizsgálták ezt a témát, legfonto¬
sabb kérdésük — csakúgy, mint a nemzetközi kutatásnak — az volt, hogy melyik
lehet közülük alapszínnév, ill. hogy milyen használatbeli és kontextuális eltérés
áll fenn köztük.
A magyar kutatások közül kiemelkedik Kiss Gábor (2004) írásos kérdőív formá¬
jában végeztetett színfelsoroltatása és korpuszalapú vizsgálata. Kiss azzal az Isabel
Forbesszal együtt is publikált a témában (Id. Forbes-Kiss 1999; Kiss-Forbes 2001),
"9 Véleményem szerint a cseh ruda azon szavak körébe tartozhat, amelyek eredetüket tekintve
mind az óind rudbira "vér, vörös" szóra mennek vissza. Schubert szerint ezek a színnevek, vagyis
az orosz rusyj, a bolgár, a szerb/horvát rus, ill. az orosz rumjanyj, a bolgár, a szerb/horvát rumen
szavak nem jelölik általánosságban a vörös szín fogalmát, hanem csupán a vöröses haj és a bőr
jelzői (2015, 11—12). Schubertnek ezt a megfigyelését Zádrovich vizsgálata is alátámasztja,
mely szerint a Peresznye községben lakó horvátok a rumen "vörös" szót kizárólag , az arc és a
vér színének megnevezésére használják", ill. az arc vonatkozásában is leginkább az egészséges
pirospozsgás és a borivástól kipiruló arcszínre mondják (2009, 62—64, 71).