Oldal 25 [25]
24 I. BEVEZETÉS
2. AZ ALAPSZÍNNEVEK
ÉS A SZÍNOSZTÁLYOZÁS EVOLÚCIÓJA
Brent Berlin és Paul Kay Basic Color Terms Their Universality and Evolution cimt,
a színkutatások univerzalista tradícióját megteremtő műve egyebek mellett éppen
abban hoz újat, hogy teljesen megkérdőjelezi ezt a relativista álláspontot, vagyis
azt, hogy a nyelvek önkényesen osztják fel a színek spektrumát, ill. azt, hogy „a
kultúrák úgy sesnek ennek a világnak, ahogy épp nekik tetszik" (Pléh 1997, 466).
(Észreveszik ugyanis, hogy a színneveket túl könnyen le lehet fordítani egyik
nyelvről egy másikra, akár rokonságban tőle távol álló nyelvekre is, ahhoz képest,
ami a szélsőséges nyelvi relativista tételből következne, ld. Berlin-Kay 1991, 2.)
A színkutatásokban mérföldkőnek számító munka a különböző tudományokban
(nyelvészetben, pszichológiában, antropológiában, számítástechnikában stb.) bekö¬
vetkező általános, ún. , kognitív fordulat" hatására született, a két amerikai kutató
vizsgálatával pedig voltaképpen az a fontos kérdés került napirendre, hogy mi
természetes és általános, ill. mi kulturális és egyedi az emberi színosztályozásban
(Dedrick 1998, 182).
Berlin és Kay (a továbbiakban BXK) szerint ugyanis a színek területén léteznek a
különböző nyelvekre egyaránt jellemző szemantikai univerzálék (semantic universals,
Id. 1991, 1). Szerintük a színek látásának egyetemes hasonlósága maga után vonja a
színek kognitív osztályozásának hasonlóságát. A színek osztályozásban fellelhető
hasonlóságokra pedig főként ott lehet rátalálni, ahol a színnevek az egyik nyelvből
a másikba való lefordítása viszonylag problémamentesen megtörténhet, vagyis az
ún. alapszínnevek (basic color terms) szintjén. Ez voltaképpen azt az alapszintet je¬
lenti, amelyet a kognitív pszichológusok és nyelvészek az általánosítás legfontosabb
szintjének tartanak (v6. Pléh 1997, 458; Tolcsvai N. 2005, 12).
B&K voltaképpen egy olyan kutatásba kezdett, amelynek végső célja azon
, alapszínnevek" felderítése volt, amelyek a nyelvi és kognitív színosztályozások
legfontosabb, univerzálisan adott egységeit adják. Vizsgálati eljárásuk két részre
tagolódott, először kísérleti alanyokkal színneveket soroltattak fel (később meg¬
honosodott nevén: kotetlen felsorolas — free listing, 1d. Mester 2002, 10), majd
ezt követően az első feladatban legtöbbet említett színneveknek a jelentését — az
amerikai színszabványt megtestesítő — Munsell-színmintákon beazonosíttat¬
ták adatközlőikkel, méghozzá oly módon, hogy elsőként először ezek központi
árnyalatára, majd a hataraikra kérdeztek ra (B&K 1991, 5. Albert H. Munsell
amerikai festőművész azért dolgozta ki színrendszerét, ill. a többi színrendszer is
azért született, hogy ,minden egyes színt objektíve meg lehessen határozni", Id.