Page 612 [612]
a fejvesztett menekülés közben lovak és lovasok terültek a földre. (11) Aztán
már a légiók hadrendje is összezavarodott. Az élcsapatból sokakat eltiport a s0¬
raikon átgázoló lovak és szekerek rohama, és a rémületük láttán azonnal rájuk
támadó gall gyalogság pillanatnyi időt sem hagyott, hogy lélegzethez jussanak
vagy visszavonuljanak. (12) Decius rájuk rivallt, hogy hová rohannak, mit re¬
mélnek a futástól; a visszavonulóknak útját állta, utánakiabált a menekülőknek.
Majd, mivel sehogy sem tudta megállítani hanyatt-homlok futó katonáit, (13)
nevén szólította apját, Publius Deciust, és így szólt: , Miért is késlekedem vál¬
lalni családunk végzetét? Hisz a mi nemzetségünk osztályrésze, hogy engeszte¬
lő áldozatok legyünk az államot fenyegető veszedelmek elhárítására. Itt az idő,
hogy felajánljam magammal együtt az ellenséges légiókat áldozatul Tellusnak
és a holtak szellemeinek!
(14) Azzal Marcus Livius ponzifexet, akinek már a csata előtt meghagyta,
hogy maradjon mellette, felszólította, hogy mondja elő neki a szöveget, amely¬
lyel felajánlhatja magát és az ellenség légióit a Ouirisek római népének hadse¬
regéért. (15) Fel is ajánlotta magát, ugyanazzal a könyörgéssel és ugyanolyan
öltözetben, mint apja, Publius Decius a Veserisnél, a latin háborúban.! (16) Az
ünnepélyes könyörgésekhez még hozzáfűzte: félelmet és futást, veszedelmet és
vérontást, az égiek és alvilágiak haragját tereli maga előtt, (17) a megsemmisü¬
lés átkával fertőzi meg az ellenség hadijelvényeit és fegyvereit, és ugyanaz lesz
a gallok és a samnisok vesztének helye, mint az övé. (18) Miután így elátkozta
önmagát és az ellenséget, belevágtatott a gall egységek legsűrűjébe, egyenest az
ellenség dárdáiba, és ott esett el.
29.
(1) Az ütközet sorsa ezután már szemmel láthatóan nem emberi erőtől függött.
Vezérük elvesztése után — ami máskor rémületet szokott kelteni — a menekülő
rómaiak megálltak, és újra akarták kezdeni a harcot. (2) A gallok, különösen
a consul holttestét körülálló csoport, mintha megzavarodtak volna, célzás nélkül
hajigálták el dárdáikat; mások csak álltak kábultan, sem a harccal, sem a mene¬
küléssel nem gondoltak. (3) A másik oldalon Livius pontifex, akit Decius prop¬
raetori hatáskörrel ruházott fel, és átadta neki a /iczorokat, azt kiáltozta: győztek
a rómaiak, mert a consul végzete beteljesült; (4) a gallok és a samnisok Tellus
Anyának és a holtak szellemeinek martalékai, Decius hívja és hurcolja el maga
után a magával együtt felajánlott sereget, az ellenséget pedig megszállott rémü¬
let kerítette hatalmába. — (5) A rómaiak újrakezdték a csatát, és megjelent
mellettük a tartalék csapatokkal Lucius Cornelius Scipio és Gaius Marcius,
! Vö. VIII. 9.
611