gondoskodom újabb eladnivalóról! Induljunk innen Romulea városához, ahol
ennél nem nehezebb küzdelem, de tekintélyesebb zsákmány vár rátok!
(7) A katonák kiárusították a zsákmányt, és még sürgették is vezérüket, hogy
vonuljanak Romulea ellen. Itt sem volt szükség sáncokra vagy ostromgépekre:
amikor a falak alá vonultak, semmi erő nem űzhette el őket onnan, és a sebtében
odatámasztott létrákon ki-ki a legrövidebb úton kúszott fel a bástyákra. A várost
bevették és kirabolták. (8) Mintegy 2300 katonát öltek meg, és 6000 embert
ejtettek foglyul. (9) A katonák rengeteg zsákmányhoz jutottak, amit most is el
kellett adniuk. Ezután, noha nem kaptak semmi pihenőt, a legnagyobb lelkese¬
déssel vonultak Ferentinum! alá. (10) Itt már több megpróbáltatás és veszély
várt rájuk, mert a falakat rendkívül szívósan védelmezték, a város maga pedig
sokkal jobban volt erődítve, és természettől is védettebb helyen épült. De a ka¬
tonák már rákaptak a zsákmányolásra, így aztán nem ismertek akadályt. Mint¬
egy 3000 ellenséges katonát öltek meg a falaknál; a zsákmány a seregé lett.
(11) Egyes évkönyvek e városok bevételének érdemeit nagyobbrészt Maxi¬
musnak tulajdonítják: ezek szerint Murgantiát Decius, Ferentinumot és Romu¬
leát pedig Fabius foglalta el. (12) Mások az új consuloknak tulajdonítják a di¬
csőséget, megint mások nem mindkettőnek, hanem csak az egyiknek, Lucius
Volumniusnak, mert az ő feladata volt a samnis háború.
18.
(1) Míg Samniumban így folyt a háború — akárkinek a vezetésével és jósjeleivel
is —, közben Etruriában a samnis Gellius Egnatius vezetésével sok nép fogott
össze, hogy félelmetes háborút kezdjen a rómaiak ellen. (2) Az etruszkok majd¬
nem mindannyian a háború mellett szavaztak; a ragály magával sodorta Umbria
szomszédos népeit is, sőt gall zsoldoscsapatokat is csalogattak magukhoz segít¬
ségül. A hatalmas tömeg a samnisok táborában gyülekezett. (3) Amikor e vá¬
ratlan mozgósítás híre Rómába érkezett, Lucius Volumnius consul a II. és III.
légióval és 15 000 főnyi szövetséges csapattal már elindult Samniumba. Ezért
úgy döntöttek, hogy Appius Claudiust küldik Etruriába a lehető leghamarabb.
(4) Két római légió ment vele, az I. és a IV., valamint 12 000 főnyi szövetséges
sereg. Táborát az ellenség közelében állította fel.
(5) A consul gyors megérkezésének fő hozadéka az volt, hogy Etruria néhány
népét, amelyek már-már a fegyverfogást fontolgatták, a római névtől való féle¬
lem visszariasztotta a háborútól, egyébként azonban semmi átgondolt vagy
szerencsés vállalkozást nem hajtottak végre a vezérlete alatt. (6) Sokszor bocsát¬
! Nem azonos a hasonló nevű hernicus várossal. Egyes kutatók Forentummal (vö. IX. 20.
9) azonosítják.