Page 576 [576]
között az is elhangzott, hogy adják fel a közös ügyet, és ki-ki mentse a magáét,
(13) vagyis az első őrségváltáskor mindenki menjen a táborból az orra után,
vigyék be minden tulajdonukat a városokba, és ott védekezzenek — nagy tetszés¬
nyilvánítás közepette egyhangúan ezt a javaslatot fogadták el. (14) Az ellenség
már szétszéledt a földeken, amikor a rómaiak kora hajnalban előhozták hadi¬
jelvényeiket, csatarendbe álltak, és minthogy senki nem vonult ellenük, roham¬
lépésben megindultak az ellenséges tábor felé. (15) A kapuk előtt és a sáncokon
egyetlen őr sem állt, a táborban megszokott nyüzsgést sem lehetett észlelni, ezért
a szokatlan csend miatt meghökkenve megálltak, cseltől tartva. (16) Majd át¬
hatoltak a sáncon, és látva, hogy kihalt minden, az ellenség nyomába eredtek.
A szétszóródott ellenség minden irányban elágazó nyomai kezdetben megza¬
varták őket, (17) később azonban, amikor felderítők útján értesültek az aaguusok
terveiről, sorban végighódították a városokat. 50 nap alatt 31 várost vettek be,
mindet ostrommal, a legtöbbet lerombolták és felgyújtották, és majdnem telje¬
sen megsemmisítették az aeguusok népét. (18) A rajtuk aratott győzelem után
a consulok diadalmenetet tartottak. A vereség intő példája arra késztette a mar¬
rucinusokat, marsusokat, paelignusokat és frentanusokat, hogy békét és barát¬
ságot kérő követeket küldjenek Rómába. Kérésükre szerződést kötöttek velük.
46.
(1) Ebben az évben volt aedilis curulis Gnaeus Flavius (Gnaeus fia), az alacsony
sorból, felszabadított rabszolga apától származó, de agyafúrt és ékesen szóló
írnok. (2) Némelyik évkönyvben azt olvasom, hogy amikor az aedilisek szolgá¬
latában allt,’ és látta, hogy a ¢ribusok aedilisnek valasztjak őt, de írnok volta miatt
nem tekintik érvényesnek megválasztását, letette írótábláját, és megesküdött,
hogy soha többé nem végez írnoki munkát." (3) Ezzel szemben Macer Licinius
azt állítja, hogy az írnokoskodással már jóval korábban felhagyott, és azóta
tribunusi tisztséget is viselt, majd a Város éjszakai biztonságáról, később pedig
egy colonia alapításáról gondoskodó háromfős bizottság! tagja lett. (4) Abban
! Egy másik kéziratcsoport és Szicíliai Diodórosz párhuzamos beszámolója (XX. 101. 5)
41 várost említ.
? A tisztségviselők hivatalszolgái közül az írnokok voltak a legjelentősebbek. Az aedilisek
irnokai rangban a guaestorok írnokai után következtek. Feladatuk nemcsak a jegyzetelés
és másolás volt, hanem hozzátartozott a könyvvizsgálás is.
: Az írnokoknak feltehetőleg esküt kellett tenniük hivatalba lépésükkor — ezt fordította
visszájára Cn. Flavius, amikor írnoki tevékenységét egy esküvel fejezte be örökre.
! Az éjszakai nyugalom őrei valószínűleg azonosak voltak a ériumviri capitales néven ismert
háromfős bizottsággal, amely általában a rendfenntartásért volt felelős, annak legkülön¬
félébb ágazataival együtt.
575