Oldal 564 [564]
OCR
vezető szerepet betöltő városaiból békéért és szövetségért folyamodó követek érkeztek Rómába, de csak 30 évre szóló fegyverszünetet tudtak kieszközölni. 38. (1) Miközben Etruriában ezek az események zajlottak, a másik consul, Gaius Marcius Rutilus rohammal elfoglalta a samnisoktól Allifaet. Sok más erődítményt és települést is könyörtelenül lerombolt vagy sértetlenül kerített hatalmába. (2) Ez idő tájt egy római hajóhad Publius Cornelius vezetésével, akire a senatus a tengerparti vidék védelmét bízta, úton Campania felé kikötött Pompeiiben. A legénység Nuceria területe felé indult zsákmányszerzésre, sebtében végigpusztította a környéket, ahonnan biztos út vezetett vissza a hajókhoz, de ahogy az már lenni szokott, a zsákmány vágya túl messzire csalogatta őket, így felriasztották az ellenséget. (3) Amíg a földeken kóboroltak, senki nem akadt az útjukba, pedig akkor könnyű lett volna leszámolni velük. De amikor mit sem gyanító csapatuk visszafelé tartott, és még messze járt a hajóktól, utolérték őket a földművesek. Visszavették tőlük a zsákmányt, többeket meg is öltek közülük, és a mészárlást túlélők reszkető csoportját visszakergették a hajókra. (4) Amilyen nagy rémülettel vették tudomásul Rómában, hogy Ouintus Fabius át akar vonulni a ciminusi erdőn, olyan nagy örömet keltett a hír az ellenség között, Samniumban. Már arról beszéltek, hogy a római sereget bekerítették és ostromzár alatt tartják, és a caudiumihoz hasonló méretű római vereséget emlegettek: (5) most is éppen olyan meggondolatlanul sétált bele az úttalan erdőségbe ez a mindig messzebbre törekvő nép, mint akkor, és nemcsak az ellenséges fegyverek ejtették őket csapdába, hanem a nehéz terep is. (6) Örömükbe már-már bizonyos irigység is vegyült, hogy a szerencse elvette a samnisoktól a rómaiak fölötti győzelem dicsőségét, és az etruszkoknak juttatta. (7) Ezért aztán fegyverrel-vitézzel mind odacsődültek, hogy megsemmisítsék Gaius Marcius consult, ha pedig Marcius kitérne az ütközet elől, akkor innen a marsusok és szabinok területén át azonnal Etruriába vonuljanak. (8) A consul szembeszállt velük. A csata, amelyben mindkét fél elkeseredetten küzdött, bizonytalan kimenetelű volt: noha egyforma vérveszteséget szenvedtek, mégis az a hír terjedt el, hogy a rómaiak maradtak alul, minthogy néhány lovag és katonai Zribunus, valamint egy legatus is elesett, sőt ami a legnagyobb feltűnést keltette, a consu/ is megsebesült. (9) Az atyákat a szokás szerint még fel is nagyított hír olyan rémületbe ejtette, hogy dictator kinevezése mellett döntöttek. Senki előtt nem lehetett kétséges, hogy a választás csak Cursor Papiriusra eshet, akinek hadvezéri képességeitől akkoriban a legtöbbet lehetett remélni. (10) De a mindenütt forrongó Samniumban nem tudtak biztonságosan üzenetet küldeni Marcius consulnak, sőt abban 563
