Page 557 [557]
meg első vonalukat pihent tartalékokkal, mind ott estek el hadijelvényeik előtt
vagy mellett. Soha még csatában nem lett volna kevesebb a megfutamodók és
nagyobb a megöltek száma, ha a halálra elszánt etruszkokat nem védi meg a rájuk
boruló éjszaka — így a győztesek hagytak fel előbb a küzdelemmel. (10) Naple¬
mente után visszavonulót fújtak, és éjszakára mindkét sereg visszatért a táborába.
(11) Nem is történt ezután ebben az évben Sutriumnál semmi említésre méltó,
hisz az ellenség első vonala egyetlen csatában megsemmisült, csak a tartalékosok
maradtak meg, de ők a tábor védelmére is alig voltak elegendőek; (12) a róma¬
iak közül pedig annyian kaptak sebet, hogy több sebesült halt meg az ütközet
után, mint ahányan a csatában elestek.
33.
(1) A Sutriumnál folyó háború vezetését a következő évi consu/, Ouintus Fabius
vette át; tiszttársa Gaius Marcius Rutilus volt [310]. (2) Fabius is hozott magá¬
val erősítést Rómából, de az etruszkoknak is új sereget küldtek hazulról.
(3) Már jó egynéhány éve szünetelt minden viszálykodás a patrícius főtiszt¬
ségviselők és a népzribunusok között, amikor annak a családnak az egyik tagja,
amelyet szinte a végzete rendelt arra, hogy civakodjon a kéznéppel és a ¢ribu¬
nusokkal, újrakezdte a küzdelmet. (4) Appius Claudius censort — noha eltelt
a 18 hónap, amelyben az Aemilius-féle törvény a censor szolgálati idejét meg¬
szabja," és hivataltársa, Gaius Plautius is lemondott már tisztségéről — semmi¬
képpen sem lehetett rákényszeríteni, hogy hivatalát letegye. (5) Publius Semp¬
ronius népíribunus vállalkozott arra az egyaránt népszerű és igazságos feladatra,
amely nemcsak a nagy tömeg, de a legderekabb polgárok érdekét is szolgálta:
hogy követelje a censori tisztség törvény szabta idejének betartását. (6) Ujra meg
újra felolvasta az Aemilius-törvényt, magasztalta szerzőjét, Mamercus Aemilius
dictatort, aki a régebben öt évig tartó és hosszú időtartama miatt túl nagy hata¬
lommá növekedett censori méltóság idejét egy évre és hat hónapra korlátozta,
majd így folytatta: (7) , Mondd csak, Appius Claudius, mit tettél volna, ha akkor
viseled censori tisztségedet, amikor Gaius Furius és Marcus Geganius?"
(8) Appius erre azt válaszolta, hogy a zribunus kérdésének nem sok köze van
az ő ügyéhez. (9) Ha az Aemilius-törvény kötelezte is azokat a censorokat, akik¬
nek a hivatali ideje alatt meghozták — hisz a népgyűlés az ő megválasztásuk után
fogadta el a törvényt, és mindig a nép legutolsó döntése érvényes és jogerős —,
de nem kötelezheti sem őt, sem bárki mást, akit a törvény meghozatala után
választottak meg censornak.
! Vö. IV. 24. 3—9.
556