Page 543 [543]
patrónusai voltak.! Így terjedt mindenfelé nemcsak a római fegyverek, hanem
a törvények tekintélye is.
21.
(1) Gaius Iunius Bubulcus és Quintus Aemilius Barbula consulok szolgálati évük
lejärta utän a legiökat nem az ältaluk megvälasztatott üj consuloknak, Spurius
Nautiusnak és Marcus Popilliusnak [316] adtäk ât, hanem Lucius Aemiliusnak,
a dictatornak. (2) Ő lovassági főparancsnokával, Lucius Fulviusszal együtt ostrom
alá fogta Saticulát, amivel jogcímet szolgáltatott a samnisoknak a háború újra¬
kezdésére. (3) Így aztán a rómaiak két tűz közé kerültek: a samnisok tekintélyes
sereggel indultak ostromlott szövetségeseik felszabadítására, és arómaiaktól nem
messze ütöttek tábort, a saticulaiak pedig váratlanul kitárták kapuikat, nagy
zűrzavart okozva kitörtek a városból, és megtámadták az ellenséges előőrsöket.
(4) Ezután mindkét támadó — inkább a másik segítségében, mint saját erejében
bízva — szabályos ütközetbe kezdett a rómaiak ellen. À dictator, noha két arcvo¬
nalon kényszerült harcolni, mindkét irányban biztosította csatasorát: olyan
helyet választott, amelyet nem lehetett egykönnyen bekeríteni, és egységeit is
két irányban állította fel. (5) A városból kitörők ellen intézett elszántabb táma¬
dást, és nagyobb megerőltetés nélkül vissza is űzte őket falaik mögé; ezután egész
erejével a samnisok ellen fordult. (6) Itt már hevesebb volt a küzdelem, a győ¬
zelem sokat váratott magára, de egyértelmű volt és teljes. A táborukba vissza¬
kergetett samnisok éjjel kioltották a tábortüzeket, és néma csendben elvonultak.
Minthogy Saticula felmentéséről le kellett mondaniuk, a Rómával szövetséges
Plisticát kezdték ostromolni, hogy az ellenségnek visszaadják a kölcsönt.
22.
(1) Miután eltelt az év, a háborút ismét egy dictator, Quintus Fabius folytatta.
Az új consulok [315]? akárcsak elődeik, Rómában maradtak. Fabius némi erö¬
sítéssel Saticula alá vonult, hogy átvegye Aemiliustól a sereg vezetését." (2)
A samnisok sem maradtak ugyanis Plistica alatt, hanem otthonról új katonákkal
kiegészített seregük túlerejében bízva ismét az előző helyen ütöttek tábort, és
! Városok vagy provinciák gyakran kértek meg egy-egy neves római családot, hogy legyen
a pärtfogöjuk (patronus), és Rómában képviselje érdekeiket. A római co/loniák patrónusai
általában a coloniát szervező háromfős bizottság vagy annak leszármazottai voltak.
? A kéziratos hagyományból kimaradt a consulok neve: Lucius Papirius Cursor és Ouintus
Publilius Philo — mindketten negyedszer viselték a tisztséget.
3 Kérdés, hogyan valósulhatott ez meg, ha a dictatori hivatal fél évnél tovább nem tarthatott,
és az előző dicíator az előző évi consulokkal egyszerre lépett hivatalba (vö. IX. 21. 1).
542