Oldal 535 [535]
megszégyenítés oly páratlan megtorlójának, hogy — Furius Camillustól a maga
koráig — talan 6 érdemelte meg leginkabb a diadalmenetet, vagy pedig a consulokat
illeti a dicsőség, közülük is elsősorban Papiriust.! (11) Ehhez a bizonytalanság¬
hoz még egy másik is járul: kérdéses, hogy a következő népgyűlésen a másodszor
megválasztott Ouintus Aulius Cerretanus mellé Papirius Cursort választották-e
újra consulnak immár harmadízben, luceriai győzelméért, vagy pedig Lucius
Papirius Mugillanust, és csak a melléknevüket cserélték össze a források [319].
16.
(1) Abban már minden forrás megegyezik, hogy a háború hátralevő részét az új
consulok fejezték be. Aulius egyetlen sikeres ütközettel lezárta a frentanusok
ellen vívott háborút, városukat, ahová a vert sereg menekült, megadásra kény¬
szerítette, és túszokat szedett tőlük.
(2) Hasonló szerencsével hadakozott a másik consu/ a satricumiak ellen, akik,
bár római polgárok voltak, a caudiumi vereség után a samnisokhoz pártoltak, és
helyőrségüket befogadták a városba. (3) Amikor ugyanis Satricum falai alá
vonult a római sereg, a békéért könyörgő kôveteknek a consul azt a kegyetlen
választ adta, hogy vissza se jöjjenek, csak ha a samnis helyőrséget leöldösték vagy
kiszolgáltatták neki. Szavaival sokkal nagyobb rémületet keltett a colonia lakó¬
iban, mint fegyveres támadásával. (4) A követek rögtön faggatni is kezdték:
mégis mit gondol, ők, akik kevesen vannak és gyengék, hogy fognak majd meg¬
támadni egy ilyen erős, jól felfegyverzett helyőrséget? Erre azt felelte, kérjenek
tanácsot azoktól, akiknek a javaslatára a helyőrséget befogadták városukba. (5)
A követek nagy nehezen elérték, hogy megkérdezhessék a városbeli senazust, és
a consulnak hírül vihessék a választ; ezzel hazatértek. (6) A senatus két pártra
oszlott; az egyiknek az élén a rómaiaktól való elszakadás kezdeményezői álltak,
a másikat a rómaiakhoz hű polgárok alkották. De mindkét fél versengve töre¬
kedett arra, hogy a béke helyreállítása érdekében segítségére legyen a consulnak.
(7) Az egyik párt, mivel az ostrom elviselésére fel nem készült samnis helyőrség
aznap éjjel el akart vonulni, elegendőnek tartotta, ha közlik a consulal, hogy azok
az éjszaka melyik órájában, melyik kapun és úton készülnek távozni. (8) A másik
párt, amely ellenezte a samnisokhoz való átállást, azon az éjszakán még a kaput
is kinyittatta a consul előtt, és fegyveres seregét titokban bebocsátotta a városba.
! Claudius Ouadrigarius (21. töredék) szerint a luceriai hadmtiveleteket egy dictator vezet¬
te, és Pontiust valóban átküldték az iga alatt — így ő lehet a(z egyik) forrás, aki eltér
a Livius által elfogadott változattól. A Fasti Consulares egyébként erre az évre három
dictator nevét is megörökíti, L. Papirius Cursort pedig mind consuli minőségben, mind
lovassági főparancsnokként szerepelteti.
534