Seite 526 [526]
OCR
verkezzenek, induljanak hadba, de csak akkor lépjenek ellenséges területre, ha már megtörtént a mi kiadatásunk a szükséges formaságok között. (8) Hozzátok pedig, halhatatlan istenek, azért esdek és könyörgök: ha már nem akartátok úgy, hogy Spurius Postumius és Titus Veturius consulok sikeresen harcoljanak a samnisok ellen, (9) érjétek be azzal, hogy láttátok, hogyan hajtanak át az iga alatt, láttátok, hogyan kényszerítenek gyalázatos kezesség vállalására. Most azt is látni fogjátok, hogyan szolgáltatnak ki meztelenül és megkötözve az ellenségnek, hogy minden dühük a mi fejünkre zúduljon; (10) de az új consulok és az új római légiók hadjárata a samnisok ellen hadd legyen olyan sikeres, mint minden háború a mi consulságunk előtt." (11) Ahogy szavait befejezte, olyan bámulat és egyszersmind szánalom töltött el mindenkit e férfi iránt, hogy alig tudták elhinni: ez ugyanaz a Spurius Postumius, akinek nevéhez a szégyenletes békekötés fűződik, (12) és elfogta őket a részvét, hogy egy ilyen embernek az ellenség válogatott kínzásait kell majd elszenvednie, megtorlásként a béke felbontásáért. (13) Mindenki dicsérettel illette aszónokot, és az ő javaslata mellé sorakozott fel. Lucius Livius és Ouintus Maelius népíribunusok! tettek egy kísérletet, hogy éljenek vétójogukkal, mondván: (14) A kezesek kiszolgáltatása sem menti fel a népet a szent kötelezettség alól, hacsak nem állítják vissza teljesen azt az állapotot, amelyben Caudiumnál a samnisokkal szemben voltak. (15) Akik a békekötésért kezességet vállalva megmentették a római nép haderejét, nem érdemeltek ezzel semmiféle büntetést. Végül pedig: őket magukat, minthogy személyük szent és sérthetetlen, sem az ellenségnek kiadni, sem bármiféle sérelemmel illetni nem lehet. 9. (1) , Egyelőre — válaszolta Postumius — szolgáltassatok ki minket, akik nem vagyunk szentek és sérthetetlenek; ezt a vallási előírások megsértése nélkül megtehetitek. Ezeket pedig, akiket állásuk szentsége véd, majd kiadhatjátok tisztségük letelte után. (2) De ha rám hallgattok, kiadatásuk előtt itt a népgyűlés előtt kell megvesszőzni őket, hadd kapják meg az elhalasztott büntetés kamatait. (3) Hisz ezek nem azért hangoztatják, hogy a mi kiadatásunk nem oldja bi döntést maga is támogatta. Meglehet, hogy a Caudium utáni események művészi megformálásának itt kereshető a kiindulási pontja. Lásd az LVI. könyv tartalmi összefoglalóját. ! Minthogy a népzribunusnak nem volt szabad elhagynia Rómát, ezek ketten Caudiumnál, ahol — valószínűleg mint katonai éridunusok — a szerződést szavatolók közt voltak, még nem viselhették ezt a tisztséget; távollétükben vagy hazatérésük után választhatták meg őket. 525
