Oldal 488 [488]
OCR
17. (1) Ezután az új consulok!" [333], átvéve elődeik seregét, betörtek az ellenséges területre, és fosztogatás közben a városfalakig nyomultak. (2) A sidicinusok maguk is hatalmas sereget állítottak fel, és nem lévén más reményük, úgy tűnt, el vannak szánva, hogy a végsőkig küzdenek — sőt a hírek szerint a samnisokat is harcba szólították. (3) Ezért a senazus felhatalmazásával a consulok Publius Cornelius Rufinust diczazorrá nevezték ki; a lovassági főparancsnok Marcus Antonius lett. (4) Csakhogy vallási aggály merült fel, hogy kinevezésüknél formai hiba történt, így mindketten lemondtak tisztségükről. Ezután járvány tört ki, ezért — mintha a hiba minden jósjelkérésre kiterjedt volna — áttértek az interregnumra.(5) Ennek bevezetése után csak az ötödik inferrex, Marcus Valerius Corvus valasztatott consu/okat: Aulus Corneliust (másodszor) és Gnaeus Domitiust [332]. (6) Az általános nyugalomban a gallok háborús készülődéséről érkezett hír akkora riadalmat keltett, hogy dictator kinevezése mellett döntöttek. Marcus Papirius Crassust nevezték ki, a lovassági főparancsnok pedig Publius Valerius Publicola lett. (7) Miközben ők sokkal szigorúbb sorozást tartottak, mint a szomszédok elleni háborúkban szokás, a kiküldött felderítők jelentették, hogy a galloknál teljes a nyugalom. (8) Minthogy a samnisokról is gyanítani lehetett, hogy már második éve új terveket forralnak, a római sereget nem vonták ki a sidicinus területről. (9) A samnisok azonban az épeiroszi Alexandrosz ellen viselt háború miatt a lucaniaiak? területére vonultak, és a két nép nyílt csatát vívott a Paestum mellett partra szálló királlyal." (10) Alexandrosz megnyerte az ütközetet, és békét kötött a rómaiakkal — nem tudni, mennyire tartotta volna meg a feltételeket, ha továbbra is így szolgált volna neki a szerencse. ! A Fasti Consulares szerint a 333-as évben nem választottak consulokat, így az állam legfőbb tisztsegviselöje a dictator volt, akarcsak 324-ben, 309-ben és 301-ben. Egyes kutatók szerint ezek valójában fiktív évek, amelyeket valamiféle kronológiai torzítás céljából iktattak be a valós évek sorába. Ez már Livius számára is problémát jelenthetett: ez magyarázza a névtelen consulokkal valé datalast ebben a fejezetben, illetve a „diczatori évekre" való hivatkozás hiányát a későbbiekben. ? A samnisokkal rokon lucaniaiak Campaniától délre éltek. 3 Paestum, görög neven Poszeidönia värosät a szübarisziak alapitottäk, de a IV. század folyamán a lucaniaiak kezére került. Itt a már Itáliában tartózkodó Alexandrosznak egy tengeri hadjáratáról lehet szó. 487
