13.
(1) A következő évben, amikor Lucius Furius Camillus és Gaius Maenius lettek
a consulok [338], a senatus — hogy minél jobban kitűnjön, mekkora mulasztást
követett el Aemilius, az előző évi consu/— szenvedélyesen sürgette, hogy fegyvert,
katonát és minden lehetséges erőt mozgósítva foglalják el és semmisítsék meg
Pedumot. Az új consulok a senatus nyomása alatt minden egyebet félretéve oda
is vonultak. (2) Latiumban már úgy állt a helyzet, hogy sem a háborút, sem
a békét nem tudták elviselni: a háborúhoz hiányzott az erejük, a békére pedig
földjük elvesztése miatti fájdalmukban nem voltak hajlandóak. (3) Ezért úgy
döntöttek, a középutat választják: visszavonulnak városaikba, nehogy felinge¬
reljék Rómát, és maguk szolgáltassanak neki ürügyet a háborúra; ha viszont hír
érkezik valamelyik városuk ostromáról, mindenfelől minden nép segítséget küld
a körülzártaknak. (4) A pedumiakat mégis alig támogatta néhány nép: csak
a tiburiak és a praenesteiek jelentek meg Pedum alatt, minthogy területük
szomszédos volt a várossal. (5) Aricia, Lanuvium és Velitrae népét Maenius
váratlanul megtámadta és szétszórta az Astura folyónál, ! amikor épp az antiumi
volscusokkal akartak egyesülni. (6) Camillus Pedumnál vívott a rendkívül erős
tiburi sereggel súlyosabb erőpróbát jelentő, bár ugyanilyen szerencsés kimene¬
telű ütközetet. (7) Különösen nagy kavarodást okozott csata közben a városbe¬
liek váratlan kitörése. Camillus csapatai egy részével ellenük fordult, és nemcsak
visszaűzte őket falaik mögé, de még aznap, amikor vereséget mért rájuk és se¬
gédcsapataikra, ostromlétrák segítségével a várost is elfoglalta.
(8) Ezután nagyobb, bátrabb vállalkozásra szánták el magukat: győztes sere¬
güket egyetlen város elfoglalása után az egész tartományra rá akarták zúdítani,
hogy végképp megfékezzék Latiumot. Nem is nyugodtak, amíg az összes várost
be nem vették ostrommal vagy megadásra nem bírták, és így egész Latiumot le
nem igázták. (9) Ezután a hódoltatott városokban helyőrségeket hagytak hátra,
majd visszatértek Rómába, hogy megtartsák a számukra mindenki beleegyezé¬
sével megszavazott diadalmenetet. Ehhez további kitüntetés is járult: a Forumon
felállították a két consu/ lovas szobrát — ami ritkaság volt abban a korban.
(10) Mielőtt még a népgyűlésen az eljövendő év consuljait megválasztatták
volna, Camillus javaslatot terjesztett a senazus elé a latin népek ügyében, és így
fejtette ki véleményét:
(11) , Atyák és összeírtak! Amit Latiumban háborúval és fegyverrel kellett
elérnünk, azt, hála az istenek jóindulatának és katonáink hősiességének, immár