Page 480 [480]
heti." (14) A dárda, amelyen a consul könyörgés közben állt, nem kerülhet az
ellenség kezébe. Ha mégis odajut, Marsot disznó-, bika- és juháldozattal kell
kiengesztelni.
11.
(1) Bár a hajdani vallásos és hétköznapi élet szokásai mind feledésbe mentek,
minthogy az ősi, hazai szokásoknál mindent többre tartunk, ami új és külföldi,
mégis ideillőnek tartottam felidézni ezeket, pontosan azokkal a szavakkal, ahogy
elhangzottak és ahogy ránk hagyományozták őket.
(2) Egyes szerzőknél azt olvasom, hogy a samnisok megvárták a csata kime¬
netelét, és csak a harc végeztével indultak a rómaiak segítségére. (3) A laviniumiak
is tanácskozással húzták az időt, és csak akkor küldtek segítséget a latinoknak,
amikor azok már vereséget szenvedtek. (4) Menetoszlopuk eleje a hadijelvé¬
nyekkel már kivonult a kapun, amikor megérkezett a latinok vereségének híre.
Erre sarkon fordultak, visszamentek a városba, és öraeforuk, egy bizonyos Mi¬
lionius állítólag megjegyezte, hogy a rómaiak drágán fogják megfizettetni velük
ezt a kis sétát.
(5) A harc után életben maradt, mindenfelé szétszóródott latinok Vesciában
gyűltek össze és találtak menedéket. (6) Itt a tanácskozásokon fővezérük, Nu¬
misius a háború újrakezdésére bujtogatta a vezetőket. Azt erősítgette, hogy a
hadiszerencse valójában mindkét fél sorait egyaránt megtizedelte; a rómaiak
csak névleg győztek, egyébként a helyzetük nem különb a legyőzöttekénél. (7)
Mindkét consul fővezéri sátrát betölti a gyász: az egyik megölte a saját fiát, a másik
feláldozta magát és elesett. Egész seregük megsemmisült, levágták a haszazusokat
és a princepseket, hullottak az emberek a hadijelvények előtt és mögött egyaránt,
csak a íriariusok mentették meg végül a helyzetet. (8) Jóllehet a latin haderő is
hasonló veszteségeket szenvedett, utánpótlás céljára mégis közelebb van akár
Latium, akár a volscus föld, mint Róma. (9) Ezért ha jóváhagyják, ő azonnal
sereget toboroz a latin és volscus népek fiatalságából, csatára kész hadával visz¬
szatér Capua alá, és váratlanul rajtaüt a rómaiakon, akik most bármire számíta¬
nak inkább, mint egy ütközetre.
(10) A latinokhoz és a volscusokhoz szétküldött csalárd levelek hatására —
hiszen könnyű volt elámítani azokat, akik nem vettek részt a csatában — min¬
denütt rendkívüli mozgósítást tartottak, és összegyűlt a sebtében sorozott hadse¬
reg. (11) Torguatus consu/ Tritanumnál, Sinuessa és Minturnae között találkozott
ezzel a menetoszloppal. Még táborhelyet sem választottak csak mindkét fél
halomba hordta a málhát, aztán megvívták a csatát, és be is fejezték a háborút.
! Vö. VIII. 1. 6.
479