Oldal 446 [446]
OCR
(10) A consul gyűlést hívott egybe, ahol a tribunust aranykoszorival és tiz marhával ajándékozta meg. Majd mivel parancsot kapott a senazustól, hogy legyen gondja a tengeri háborúra, egyesítette seregét a praeforéval. (11) Minthogy azonban ez a vállalkozás hosszúnak ígérkezett — a görögök ugyanis halogató taktikát folytatva nem bocsátkoztak nyílt harcba —, a senazus jóváhagyásával Litus Manlius Torquatust dictatorra nevezte ki, hogy a välasztögyüleseket meg tudjäk tartani. (12) A dictator, aki Aulus Cornelius Cossust tette meg lovassági főparancsnoknak, megtartotta a consulválasztást, és itt a nép teljes támogatásával távollétében consullá nyilvánította! vetélytársát a dicsőségben, a 23 éves Marcus Valerius Corvust — mert attól fogva ez lett a mellékneve.? (13) Corvus tiszttársa a plebejus Marcus Popillius Laenas lett, aki negyedszer lépett consu/ként hivatalba [348]. A görögök ellen Camillus nem tett semmi említésre méltót: nekik éppen úgy nem volt sajátjuk a szárazföldi, mint a rómaiaknak a tengeri háború. (14) Végül, minthogy sehol nem tudtak kikötni, és többi szükségleteiken kívül vízhez sem jutottak, eltávoztak Itáliából. (15) Arról, hogy a hajóhad melyik népé vagy törzsé volt, semmi biztosat nem tudunk. Azt tartom legvalöszinübbnek, hogy szicíliai zürannoszok küldték, mert a görög anyaországot akkortájt belső viszályok gyötörték, és már a makedón hatalomtól kellett rettegnie.° 27. (1) Miután a seregeket leszerelték, idegenben béke, otthon a rendek egyetértése folytán nyugalom uralkodott. De hogy az öröm ne legyen felhőtlen, a polgárok között járvány tört ki. A senazus kénytelen volt felszólítani a decemvireket, hogy tekintsenek bele a Sibylla-könyvekbe; javaslatukra ünnepi vendégséget rendeztek az istenek tiszteletére. (2) Ugyanebben az évben a latinok által lerombolt Satricumot az antiumiak újjáépítették és coloniát alapítottak benne, Róma pedig szerződést kötött a karthágóiak barátságot és szövetséget kéré koveteivel.* ! A Kr. e. II. század végéig nem számított szabálytalannak, ha valaki nem személyesen pälyäzott a consulsägra. ? M. Valerius melléknevét Livius hol Corvus, hol Corvinus alakban adja meg — az utóbbi lehet a későbbi fejlemény. § Livius gyanúja helyes lehet, mivel Róma ekkor újította meg szövetségét Karthágóval (27. 2), a szicíliai görögök ősellenségével. ! Polübiosz tudósítása szerint (III. 22-24.) ez már a második római-karthágói szerződés volt. Az első még a köztársaság születésének évében köttetett, és elsősorban a két nép érdekszférájának elhatárolását szolgálta. A második szerződésben a karthágói felségterületek már Szardíniát és hispániai területeket is magukba foglalnak, és egyértelműen Karthágó lép fel erősebb félként. 445
