Page 376 [376]
OCR
látva, hogy az ellenség nemcsak a falakat támadja teljes erővel, hanem a falakon belül is ott van, egy tömegben, hanyatt-homlok rohantak ki az egyetlen kapun, amely épp nem állt ostrom alatt. (11) A rómaiak nagy vérengzést rendeztek a menekülők között a városban és a földeken egyaránt. A falakon belül Camillus emberei vágtak le több ellenséget, míg Valerius katonái könnyebben mozogtak, így az üldözésben bizonyultak jobbnak. Csak akkor hagyták abba az öldöklést, amikor leszállt az éjszaka, és nem lehetett többé látni. (12) A sereg, miután visszafoglalta Sutriumot, és visszaadta a szövetségeseknek, Nepete alá vonult, amelyet védői már feladtak, így teljes egészében az etruszkok birtokába jutott. 10. (1) Ennek a városnak a visszafoglalása már nehezebb feladatnak látszott, nemcsak azért, mert teljesen az ellenség kezében volt, hanem azért is, mert feladásában közrejátszott a nepetei polgárok egy részének árulása. (2) Mégis úgy döntöttek, hogy a város vezetőit üzenetben felszólítják: szakadjanak el az etruszkoktól, és maguk is adják tanúbizonyságát annak a szövetségi hűségnek, amelyért a rómaiakhoz esdekeltek. (3) Mivel az a válasz érkezett, hogy teljesen tehetetlenek, hiszen az etruszkok tartják megszállva a falakat és őrzik a kapukat, az ostromlók először a földek feldúlásával keltettek rémületet a város lakóiban, (4) majd miután azoknak szentebb volt a várost feladó megállapodás, mint a szövetség, a sereg a földekről összeszedett rőzsekötegekkel a falakhoz vonult, betemették az árkokat, majd hozták a létrákat, és az első csatakiáltással és támadással bevették a várost. (5) A nepetebelieket felszólították, hogy tegyék le a fegyvert, majd elhangzott a parancs, hogy kímélni kell a fegyverteleneket, de az etruszkokat mind leöldösték, fegyverest és fegyvertelent egyaránt. A nepetebeliek közül a megadás kezdeményezőit bárddal lefejezték, az ártatlan tömegnek visszaadták javait, és a városban őrséget hagyva hátra, elvonultak. (6) A ¢ribunusok, miután visszafoglalták az ellenségtől a két szövetséges várost, nagy dicsőségtől övezve hazavezették Rómába a győztes sereget. Ugyanebben az évben kártérítést követeltek a latinoktól és hernicusoktól, és kérdőre vonták őket, hogy az elmúlt években miért nem adtak katonákat a szerződés szerint. (7) Mindkét nép teljes létszámú gyűlése ezt a választ adta: nem államuk felelőssége és döntése volt, hogy közülük néhány ifjú a volscusok oldalán harcolt, (8) sőt ezek már el is nyerték büntetésüket helytelen döntésükért, hiszen senki sem tért haza közülük. Katonát pedig azért nem adtak — mondták —, mert szüntelen rettegésben tartották őket a volscusok; ez a fenyegetés állandó tüske a körmük alatt, és annyi, egymást követő háború sem tudta megszüntetni. (9) Az atyák nem válaszoltak háborúval erre a feleletre, nem mintha nem lett volna meg rá az okuk, inkább az időpontot nem tartották alkalmasnak. 375
