Page 132 [132]
a látványosságok megkezdése előtt egy családfő a rabszolgáját ütlegelve hajtot¬
ta végig a circus közepén, nyakát villába szorítva. Ezután megkezdődtek a játékok,
mintha a jelenetnek vallási szempontból semmi jelentősége nem lett volna. (2)
Nem sokkal később egy Titus Latinius! nevű plebejusnak álmában megjelent
neki Iuppiter, és ezt mondta: Nem nyerte el a tetszését a játékok előtáncosa. Ha
nagy pompával meg nem ismétlik ezeket a játékokat, veszedelem szakad Rómára.
Latinius tehát induljon és jelentse ezt a consuloknak.
(3) Ámbár Latinius lelkére ettől fogva ránehezedtek a vallási aggályok, mégis
erősebbnek bizonyult a főtisztségviselőkkel szembeni szégyenlősség és a félelem,
hogy az emberek a szájukra veszik. (4) Habozásáért drágán fizetett: néhány
napon belül elveszítette a fiát. Hogy a váratlan csapás oka felől semmi kétség ne
legyen, gyászában ismét megjelent neki ugyanaz az álombeli látomás, és azt
kérdezte tőle, elég jutalmat kapott-e azért, hogy semmibe vette az istenség
akaratát. Nagyobb csapás is éri még — mondta -, ha nem indul sebesen az üze¬
nettel a consulok elé. .
(5) A dolog egyre sürgetébbé vält. O azonban még mindig habozott és húzta
az időt, mire egyszer csak heves betegség támadta meg, és váratlanul megbénult.
(6) Akkor végre komolyan vette az istenek haragját. Elgyötörve a múltbéli és
jelenlegi csapásoktól, összehívta rokonait, és eléjük tárta mindazt, amit látott¬
hallott, hogy álmában többször is megjelent neki Iuppiter, és hogy hogyan
teljesedett be rajta az égiek fenyegetése és haragja. Azután a jelenlévők egybe¬
hangzó tanácsára gyaloghintón a Forumra vitette magát, a consulok elé. (7) Onnét
a consulok parancsára a Curiába vitték, és amikor az atyák legnagyobb ámulatá¬
ra mindezt sorra előadta, íme, újabb csoda történt. (8) Az ember, akit úgy vittek
a Curiába, hogy mozdulni sem tudott, küldetésének teljesítése után a hagyomány
szerint a maga lábán tért vissza otthonába.
37.
(1) A senatus úgy döntött, hogy a lehető legnagyobb pompával rendezi meg
a játékokat. Az ünnepségre ÁAttius Tullius ösztönzésére tömegestül érkeztek
volscusok is. (2) A játékok megkezdése előtt, a Marciusszal odahaza kieszelt terv
szerint Tullius a consulok elé járult azzal, hogy államügyben titokban beszélnie
kell velük. (3) Miután minden fültanút eltávolítottak, így szólt: , Nem szívesen
beszélek kedvezőtlenül honfitársaimról. De nem azért jövök, hogy bevádoljam
őket valami bűntény elkövetése miatt, hanem mert meg akarom akadályozni,
hogy elkövessenek valamit. (4) A mi népünk sokkal állhatatlanabb, mint szeret¬
ném. (5) Sok vereségünkből is beláthattuk ezt, hiszen nem saját érdemünknek,
! A Macrobius (Sazurnalia I. 11. 3) által megőrzött változatban Titus Annius áll.
131